„Hosszabb gyakorlatnál vagy többszöri helyszíni tanításnál lehet igazán jól látni, hogy milyen sok tananyagrész sajátítható el az adott helyszínen, milyen sok nevelési, közösség- és emberformálási lehetősége van a pedagógusnak. A többnapos tanulmányi kirándulás a tanári munka egyik legkomplexebb feladata.” (Kopcsik István)

„… hogy a kikapcsolódásként hallgatott zene is gazdag tárháza lehet napi munkánknak, azt talán még kevéssé vesszük tudomásul. A zene csak szól, a szöveg meg lassacskán bekúszik a fülünkbe, dúdolunk, énekelünk, de nem tudatosul bennünk, hogy a jövőbeni történelemórák anyagát mormoljuk éppen.” (Hantos István)

Hosszú idő óta foglalkoztat a játék tanításban-tanulásban hasznosítható szerepe. Biztos vagyok benne, hogy pedagógiailag érdemes kihasználni azt, hogy játszani minden gyerek szeret. A jó játék arra való, hogy a gyerek – azon túl, hogy remekül szórakozik – használja meglévő tudását, miközben képességeit is fejleszti. (Hegyeshalminé Varga Judit)

A szaktanárok feladata, felelőssége, hogy tanítványaikkal megismertessék a szakmailag adekvát honlapokat, adatbázisokat – írja Miklósi László Történelemtanítás a gyakorlatban című sorozatunk 24. cikkében.

Javaslatok tanulási kudarcnak kitett tanulók egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez és differenciált óravezetéshez a szakrendszerű történelemtanításban (Békés Anna)

A pedagógiai projekt megfordítja a tanulás folyamatát – egy gyakorlati problémából vagy megoldásra váró feladatból indul ki. Vagyis az elmélet csak annyira kell, amennyire a feladat igényes megoldása azt megkívánja. Stefány Judit ezt egy az antik világról szóló kötet összeállításán szemlélteti. A módszert bővebben szemlélteti az „Anne Frank és én” című kisepocha.

A mikrostrukturák beható tanulmányozása, részletező szinte mikroszkopikus feltárása gyakran megkönnyíti a makrovilág, vagyis az ország, a nemzet kellően árnyalt történetének bemutatását is. (Gyuriczáné Boczkó Ágnes)

Az ábrázolási tilalomnak is megvan a maga története – avagy hogyan alakítsunk ki (kép-) forráskritikai attitűdöt. Áttekintés a Severusoktól a „Füttyös kalauz”-ig. Reparszky Ildikó írása.

A huszadik századi közép-európai zsidó élet tanítása személyes történeteken és képeken keresztül. Interjú Sárdi Dórával a Centropa Magyarország alapító tagjával. Az interjút Kádár Anna, az óravázlatot Sárdi Dóra készítette.

Az a szervezési forma, amelyről beszélni fogok, egy teljes, 45 perces órát igénybe vesz, és – mint említettem – olyan esetekben alkalmazható, amikor jól építhetünk a diákok eddig tudására (pl. forráselemzés, összefoglalás). (Mendly Lajos)

A megszerzett ismeretek alkalmazására, interiorizálására kiváló lehetőséget teremthet, ha a különböző szaktárgyi atlaszokat egyszerre használjuk, egyes tényeket, adatokat összehasonlítunk – mindezt esetleg a kooperatív tanulás módszereire alapozva. (Baracs Nóra)

A történelem oktatása az egyik terület, ahol el lehet magyarázni: a felnőtt roma népesség túlnyomó többsége dolgozott minden olyan korszakban, amikor lehetősége volt rá. Ez az alaptétele Dupcsik Csaba óratervének.