Történelemtanárok (36.) Országos Konferenciája

Helyszín: KULT7 Művészeti és Kulturális Központ 1077 Budapest, Király u. 11.

Időpont: 2026. október 3. (szombat) 10.00 – 16.30

A konferencia célja a magyar társadalom történeti megosztottságáról kialakult közkeletű narratívák, mindenekelőtt az úgynevezett „turáni átok” toposzának kritikai vizsgálata. Arra keressük a választ, hogy a magyar történelemben gyakran emlegetett belső széthúzás, politikai és kulturális megosztottság mennyiben tekinthető történetileg megragadható jelenségnek, illetve milyen mértékben utólagos értelmezői konstrukció, emlékezetpolitikai vagy ideológiai séma.
A magyar közgondolkodásban rendkívül erős hagyománya van a nemzeti „kettészakítottság”, a „belső meghasonlottság” és a történeti kudarcokat magyarázó kulturális önvád narratíváinak. A konferencia célja nem e narratívák megerősítése, hanem ezek történeti, historiográfiai és társadalomtudományi elemzése.
Azzal is foglalkozunk, hogy a történeti megosztottság kérdése miként jelenik meg a közoktatásban, a történelemtanításban és a közgondolkodás formálásában – ezért a konferencia nemcsak tudományos fórumként, hanem módszertani és oktatáspolitikai párbeszédként is szolgálhat.

---

Jelentkezési lap

Jelentkezési hatáidő: 2026. szeptember 25.

---

Program

Köszöntő

Megnyitó: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter


I. kerekasztal-beszélgetés: Megosztottság és együttműködés a magyar történelemben

(11.00-12.00)

A kerekasztal a magyar társadalmi és politikai megosztottság történeti gyökereit vizsgálja a kora újkortól a modern korig. A beszélgetés középpontjában az áll, hogy mennyiben beszélhetünk sajátosan magyar konfliktusmintázatokról, illetve hogyan alakultak ki azok az értelmezési keretek, amelyek a magyar történelmet „örök belháborúk” történeteként láttatják.
A beszélgetés külön figyelmet fordít a Mohács utáni megosztottságra, a rendi dualizmusra, felekezeti konfliktusokra, reformkori politikai törésvonalakra, valamint arra, hogy a modern magyar történetírás miként járult hozzá a „nemzeti meghasonlottság” narratívájának kialakulásához.

Résztvevők:

• Czinege Szilvia tudományos munkatárs / ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet (19. századi és modern kori perspektíva) / tanársegéd / DE BTK Történelmi Intézet
• Szabó Márta történelemtanár / Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
• Varga Szabolcs tudományos főmunkatárs / ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet (kora újkori perspektíva, Mohács)

Vitavezető: Szász Péter történelemtanár, doktorandusz / Szegedi Tudományegyetem

---

II. kerekasztal-beszélgetés: Hideg polgárháború? A jelenkori megosztottság történeti háttere

(12.10-13.10)

A beszélgetés a 20–21. századi politikai és kulturális polarizáció történeti előzményeit és következményeit elemezi. A diskurzus fókuszában az áll, hogy a jelenkori magyar politikai konfliktusok mennyiben tekinthetők hosszú történeti folyamatok örökségének, és mennyiben modern médiapolitikai, kulturális vagy identitáspolitikai konstrukcióknak
A beszélgetés érinti a „hideg polgárháború” fogalmát, a történelmi emlékezet politikai szerepét, valamint azt is, hogy a történelmi traumák és identitásviták miként hatnak a mai közéletre és társadalmi önértelmezésre.

Résztvevők:

• Stefano Bottoni történész, docens / Firenzei Egyetem
• Hatos Pál történész, igazgató / Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont,    Közép-Európa Intézet
• Kis Sándor történelemtanár / Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Katona József Technikum

Vitavezető: Várnainé Balogh Beáta történelemtanár, múzeumpedagógiai szaktanácsadó és programszervező / Kőszegi Városi Múzeum, Könyvtár és Levéltár

---

III. kerekasztal-beszélgetés: Módszertan és oktatáspolitika
(14.00-15.30)

A konferencia délutáni szakaszában a történelemtanítás jövőbeni feladatairól beszélgetünk kutatók és gyakorló történelemtanárok részvételével. A szekció központi témája a történelemtanítás megújításának szükségessége és lehetősége.

A beszélgetés apropóját az adja, hogy az önálló oktatási minisztérium újbóli létrejötte új tantervi és oktatáspolitikai folyamatokat vetít előre.

A résztvevők azt vizsgálják, hogy:
– milyen új feladatai lehetnek a történelemtanításnak a 21. században;
– miként lehet a politikai és társadalmi konfliktusokat árnyaltabban tanítani;
– hogyan csökkenthető a leegyszerűsítő sérelmi és identitáspolitikai narratívák dominanciája;
– milyen szerepet tölthet be a történeti gondolkodás fejlesztése a demokratikus kultúra erősítésében;
– hogyan kapcsolható össze a tudományos történetírás és a közoktatási gyakorlat.

Résztvevők:

• Fekete Bálint történelemtanár, igazgató / Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Cserkesz Tagintézmény
• Gyertyánfy András adjunktus / Pécsi Tudományegyetem
• Nagy-Jandó Viktória történelemtanár / Gazdagréti Sport Általános Iskola
• Szabó Andrea szociológus, kutatóprofesszor / ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont
• Takács Tamás történelemtanár / BGSzC II. Rákóczi Ferenc Technikum 

Vitavezető: Miklósi László a TTE elnöke, történelemtanár

---

Tanárszemmel – a konferencia tanulságai, ajánlások

---

Támogató:

Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata