A Tényleg Cáfolós rovatának írása. Állítás: A népi-nemzeti mozgalom nem foglalkozott emberi jogi kérdésekkel. Cáfolat: Az 1980-as években a népi-nemzeti ellenzék képviselői (is) számon kérték az emberi jogokat a román és csehszlovák párt- és állami vezetésen. Ennek során mellőzték a háború előtti irredenta érveket, és a falurombolás idején minden erdélyi mellett kiálltak, nemzetiségre való tekintet […]

A Tényleg Cáfolós rovatának írása.Állítás: Egyedül az ún. „demokratikus ellenzék” szállt szembe a Kádár-rendszerrel az 1980-as években.Válasz: Bár leglátványosabban a demokratikus ellenzék lépett fel a Kádár-rendszerrel szemben, de volt más ellenzéke is, továbbá az ellenállás más formái is előfordultak.Részletek

Honfoglalás, csata, királyi esküvő – vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti. Árpád vezér, István király, Gizella királyné, Szent Margit vagy épp Gellért püspök ezeken a rendhagyó történelemórákon hús-vér emberként jelennek meg: örülnek, sírnak, […]

Kopcsik István, a TTE alelnöke a Klubrádió Esti gyors című műsorában

A Tényleg Cáfolós rovatában: Állítás: Az ún. „demokratikus ellenzéket” hidegen hagyták a nemzeti sorskérdések. Válasz: A demokratikus ellenzék kiadványaiban, rendezvényein sokat foglalkozott ilyen problémákkal, de más megközelítésben és hangsúlyokkal, mint a „népi” ellenzék. Részletesen a Tényleg!? oldalán

A mára a létező szocializmus és az Amerika-ellenesség egyik ikonikus alakjává vált Fidel Castróban, aki 1959-től egészen a 2000-es évek első évtizedéig terelgette országát a társadalmi egyenlőség felé, Havannában töltött egyetemi évei előtt még nem sok volt meg a későbbi antiimperialista mozgalmárból. Sőt, láthatólag nagy rokonszenvvel viseltetett az országát a két világháború közt jellemző izolacionista […]

A Tényleg Cáfolós rovatának cikke. Állítás: A Kádár-korszakban a nemzeti érzés nem jelenhetett meg a kultúrában.Cáfolat: A Kádár-kori Magyarország a szovjetizált blokk részeként számos tekintetben nem politizálhatott önállóan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzeti érzés ne érvényesülhetett volna – persze, bizonyos témák tabusítása mellett – a kultúrában.

A törvénymódosítást nem előzte meg szakmai egyeztetés; miközben a módosítások gyermekek, tanárok, szülők millióit érintik.

A levél aláírója a Történelemtanárok Egylete is

Kopcsik István, a TTE alelnöke a Klubrádió Ötös című műsorának Különóra rovatában ez alkalommal a francia forradalomról beszél

Az MTA-végjáték kapcsán a kezdetekről: miért nem az „igazi” alsótáblán ajánlotta fel Széchenyi az éves jövedelmét? Mi az a kerületi tábla, hol ülésezett Pozsonyban és miért? Hogyan lehet a hatvanezer 3600, és még egyszer hatvanezer? Mi köze a szlovák függetlenségi nyilatkozatnak Széchenyi felajánlásához? Aktuális írás a Tényleg!? oldalán

Az idén júniusban 99 éves trianoni békeszerződés a mai napig éles indulatokat vált ki belőlünk, magyarokból. Akármelyik oldalról is közelítsük meg a témát, a trianoni döntésről és annak következményeiről szóló vitáinkat gyakran ellehetetlenítik a heves érzelmek. Ez a jelenség revizionista elgondolásokban és a románozásban éppúgy tetten érhető, mint a határontúlizásban. Pedig fontos lenne, hogy megértsük […]