Sokaknak tetszik a Soproni sör reklámja, mely a magyar nemzeti érzésekre, a nemzeti büszkeségre épít. De milyen magyarságképet tükröz ez a film valójában? – teszi fel a kérdést Ablonczy Balázs a Komment.hu-n.

Ha a fiatalság azt látja, hogy a nemzeti ünnepen gyűlölködés, háborúskodás van, nem fogja átérezni a nemzeti ünnep méltóságát és így nem jut el szívéhez 1848 eszmei üzenete sem. – írja Kopcsik István az Etyeki Forrásban.

Itt az iskolai ünnepélyek szezonja. Néhány hete a kommunizmus áldozataira emlékeztek a tanintézményekben, most nyakunkon március 15-e, hamarosan itt van a holokauszt áldozatainak emléknapja is. Mire tanítjuk a diákokat ezekkel az ünnepekkel? – teszi fel a kérdést Viczián Zsófia a komment.hu-n.

Ábrahám István az ÉS-ben (mint manapság sokan mások is) a kiutat keresi a közöoktatás jelenlegi állapotából. Írásában leginkább a tartalmi szabályozás megváltoztatásában látja a megoldást.

Mitől működik jól egy történelmi film? Peragovics Ferenc írása szerint attól, ha a történetmondás középpontjában a szabadság áll.

„A fiatalok az iskolában politikai értelemben passzívak, csak »hallgatók«, egészen tizennyolc éves korukig, amikor hirtelen aktív állampolgárokká kell válniuk” – mondja Jakab György, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa. Mert lehet, hogy az Árpád-házi királyokat fejből tudják, évszámmal – de a felelős állampolgári életre nem készít fel az iskola. ([origo])

Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán című könyvéről Dupcsik Csaba írt recenziót a Holmiba.

Szekszárdi Júlia hozzászólása az Osztályfőnök.hu-n az ÉS-ben Magyar Bálint politikai örökségéről (és áttételesen az oktatás jövőjéről) kirobbant vitához.

Dupcsik Csaba recenziója a Műszaki Kiadó 9–12.-es történelem tankönyveiről az ÉS 2009. január 9-iki számában jelent meg.

A csatazaj ellenére valódi reformok nem voltak a közoktatásban – állítja Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetője, a közoktatás megújítását szorgalmazó Zöld könyv társszerkesztője a hvg.hu-n olvasható interjúban.

Lőrinc László szerint az internacionalizmust hirdető rendszer csődjét öröklő Magyarország a „beábrándulás” ideális terepe, ráadásul a gazdasági és társadalmi háttér is ellentétes irányba terel… Mi tehetünk?

Hatalmas és sokrétű internetes archívummal készült az OSA a rendszerváltás 20. évfordulójára 1989: volt-e? címen. Az Index pedig blogot indított (főként az OSA anyagára alapozva).