Nyílt válaszlevelet kapott Kásler Miklós egy pedagógustól. Karácsony előtt levelet írt Kásler Miklós a tanároknak. Az egyik pedagógus december 23-án éjfél előtt kapta meg, majd közösségi oldalán nyílt levélben választolt rá.

Olyan választ kapott egy vérbeli, rutinos pedagógustól, hogy a fal adja a másikat. A probléma viszont az, hogy a Fidesz-KDNP eddig sem igazán foglalkozott a kritikákkal, amikor szembesítik a kormányt az igazsággal, a hihetetlen hiányosságokkal és hibákkal. Valószínűleg most sem fognak.

Az emberi erőforrások minisztere levélben köszönte meg a pedagógusok egész éves kitartó munkáját, amire meg is érkezett a válasz, benne a kormány oktatáspolitikájának kritikájával.

„Miniszter Úr, az még nem jutott eszébe, hogy a „különös hálát” úgy is kifejezhetnék, ha megfizetnék a pedagógusokat?” – írta válaszában a tanár.

Az emberminiszter levelet írt a tanároknak karácsony előtt. Egyikük azt december 23-án éjfél előtt kapta meg, és nyílt levélben válaszolt. „Köszönöm a küldetését teljesítő, kitartóan, alázattal írt, december 23-án 23:35-kor megkapott levelét, amelyre most válaszolhatok” – kezdi írását Miklósi László történelemtanár, a Történelemtanárok Egylete elnöke. Többek között idézi a miniszteri levelet: „Ön azt írja, példátlan […]

Miklósi László tanárként, nyílt levélben válaszolt közösségi oldalán Kásler Miklós karácsony előtti éjjel érkezett levelére. A Történelemtanárok Egyletének elnöke többek között a tanszabadságról és arról ír: elégedett lehetne a társadalom, ha a kormány kiemelt prioritásnak tekintené az iskolaügyet, és megfelelő összegeket fordítana az oktatásra.

Miklósi László tanár (aki egyúttal a Történelemtanárok Egylete elnöke) nyílt levélben válaszolt Kásler Miklós karácsony előtti éjjel érkezett üzenetére. Többek között arról is írt, hogy kevesebb kötelező tananyag és jókora tanári szabadság kellene, de ezeknek híján vannak.

A Magyar Kémikusok Lapjában a középiskolai történelemtanítás mai kényszereiről. Az írás szerzői: Repárszky Ildikó1, Dupcsik Csaba2 A címben felvetett kérdés igazából nem is csupán egyetlen kérdés. Működhet tényleg ez a régi „reflex”, miközben a NAT-kerettanterv/helyi tanterv tartalmi elvárásaival, az állami egyentankönyvekkel és az érettségi kimenet részletesebb szabályozásával, az e-Kréta eszközeivel a közoktatás egyre erősebb központosítása […]

A pozsonyi csata kétségkívül uralja a nyilvánosság történelemmel foglalkozó részét, számos jobbító szándékú vagy vitriolos kritika, illetve támogató vélemény jelent meg különféle sajtó- és közösségimédia-felületeken. Le kell szögezni, nem kívánunk csatlakozni ahhoz a diskurzushoz, amely a Hyperion–MKI-féle filmet földbe döngöli vagy egekbe magasztalja. A nyilvánosság elé tárt produktum ugyanakkor történeti, régészeti, filmtechnikai vagy filmnyelvi szempontból is […]

Fontos-e, és mitől függ? Gönczöl Enikő írása

III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába. Onnan pedig 2000 éve továbbálltak. Ezt állítja egy új genetikai tanulmány. Már csak azt nem tudjuk, merre mentek tovább és hogy kerültek a Kárpát-medencébe.

Mi közük a gyerekeknek a történelemhez? Mit kezdjenek az Árpád kor vagy az ókor eseményeivel, amikor már 1956 történéseit is a múlt süllyesztőjéből ássák elő. Hogyan érthetik meg az iskolások, hogy a mi életünk és mindennapjaink is történelem lesz egyszer, ahogy a történelem is emberi hétköznapokból állt össze régen? 25 szelfi az Árpád-korból címmel írt […]