Nem a zsidótörvényeket támogató, nácibarát Hóman Bálintnak kellene szobrot állítani, hanem Lázár Andornak, aki szembeszállt az őrülettel. (A szerző a TTE alelnöke.)

70 éve, 1945. május 8-án véget ért Európában a második világháború. Oroszországban május 9-én emlékeznek erre. Magyarországnak ünnepelnie kell ezt a napot?  

„A legjobb alkalmam volna rá most, megszerettetni magamat veletek az által, ha az egekig magasztalnálak benneteket … Hanem azt korán se várjátok, … mert akkor szemtelenül hazudnám. … ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkü, kutyaalázatosságu ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok […]

Vörös csillag, 1956 ellenforradalom, a Szovjetunió felszabadította Magyarországot a fasiszta megszállók alól. Időutazás. (Miklósi László írása) Túl mélyen aludtam, s közben rendszer-visszaváltozás volt? Hatalomra került a Magyar Kommunista Párt? Lebontották az ’56-os forradalom emlékműveit? Rehabilitálták Biszku Bélát is? Barátunk és szövetségesünk a Szovjetunió? (Vajon észrevette már a cenzúra és a III/3. e sorokat?) Tovább a […]

Előadásomban napjaink egy kínzó ellentmondására szeretném a figyelmet felhívni. Pontosabban arra, hogyan függ össze ez az ellentmondás a történelemtanítás dilemmáival. Röviden a következőről van szó. A nemzeti kultúrákon belül mindenütt a világon óriási törésvonalak jelentkeznek, másfelől viszont a nyilvános politikai diskurzusok és döntések legnagyobb része nemzetállami, illetve afölötti – európai uniós – keretek között történik […]

Budapest ostroma napról-napra,1945. január 1. – február 14. – naplókból, visszaemlékezésekből, vallomásokból, jelentésekből, rendeletekből, korabeli dokumentumokból vett szemelvényekből összeállítva. Bővebben…

20 ezer példányban bocsátotta ki a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. a 24 karátos sárga-arany és vörös-arany bevonattal készült érmét, amin ez olvasható: 1000 éves a Mátyás-templom. Ám ezer éve nem volt sem Mátyás-templom, sem gótika, de még Buda sem. Bővebben…

A sajtóban jelentős visszhangot kapott Németh György és Borhegyi Péter által 9. évfolyam számára írt tankönyvhöz tartozó munkafüzet egyik feladatának hibája. Erre a nyest írása nyomán a Tényleg Facebook oldalán hívta fel a figyelmet. (Frissítés: TV2 videója, Index és az Urban legends írása – 2014.12.07.)  

A magyar nyelv napját november 13-án ünnepli Magyarország – az új tizedikes történelemkönyvben azonban, úgy tűnik, mindig ezt a napot írják. Áttekintettük, hogyan tünteti el a 19. századi Magyarország nyelvi és kulturális sokszínűségét a kísérleti tankönyv. Bővebben…

A középkorban nem volt sem olyan, hogy Štúrovó sem olyan, hogy Bratislava: az előbbit Párkánynak hívták, utóbbit viszont magyarul Pozsonynak, németül Pressburgnak, szlovákul pedig Prešporoknak. A szlovák-magyar történelmi vitákat tisztázni próbáló kiadványok egész sora jelenik meg újabban Pozsonyban és Budapesten. A tudomány szeretné felváltani a mindkét oldalon előforduló nemzeti elfogultságokat. Az ELTE rektora szerint fontos […]

Lázár János ünnepi szavaiban ismét lejátszotta „a magyarokkal szemben adóssága van a világnak. … ezt a nemzetet a külvilág mindig csak hitegette a bajban”, mert „fontosabbak voltak a kereskedelmi érdekeik” kezdetű lemezt. Mi „sokszor voltunk Európa és a nyugati értékek és érdekek védőbástyája, cserében rendre csupán megkésett, nagy szavakat kaptunk.” Ezen az alapon állítja, hogy […]

Számos példát tudunk sorolni arra, hogy az „utca embere” nemegyszer a legalapvetőbb történelmi eseményeket, személyeket, jelképeket sem ismeri. Különösen kínos ez persze, ha épp Trianonról vagy ’56-ról van szó. Bővebben…