Ne dőljön be senki az MTA–OFI marketingjének! Atlaszuk csak a minősége miatti kényszerű átdolgozások számát tekintve „forradalmian új”, és másodszori átdolgozásra is csak az eredeti kiadásnál lesz jobb. A költségtakarékossági okokból megszüntetett, ám az egri Eszterházy Károly Egyetem kebelén főnixként feltámadó Oktatáskutató és (tankönyv)Fejlesztő Intézet (OFI) az MTA Történettudományi Intézetével karöltve immár harmadik nekifutásra igyekszik […]

Paul Gradvohl et Laszlo Miklosi dans mensuel 429 daté novembre 2016 – 954 mots Pour les 60 ans de l’insurrection hongroise contre le régime communiste, les commémorations sont confisquées par le pouvoir nationaliste.

Miklósi László tanulmánya Bevezető: Közelmúltunk meghatározó eseménye a rendszerváltás. A társadalom nagyobb részének megélt történelem. Ugyanakkor diákjainknak nem lehet erről semmilyen élménye, tapasztalata, hiszen ők a rendszerváltás után születtek. Ez az ő szubjektív időszámításuk, vagyis születésük előtt, a „ködös múltban” történt. Ezért alapesetben annyi közük lehet ehhez, mint a neandervölgyi ősemberhez. A korszak nagy tiltakozásai […]

Korábban csak a szélsőjobboldali portálok és véleményvezérek beszéltek nyíltan világméretű összeesküvésekről Magyarország ellen. Múlt héten viszont már maga Orbán Viktor állította: létezik egy Soros Györgyhöz köthető háttérhatalom, amelynek terveit Magyarország akadályozza, ezért különböző, az ellenzéknél is erősebb szervezetek pénzelésével igyekeznek meggyengíteni az országot. Lőrinc László történelemtanár már három évvel ezelőtt is azt nyilatkozta lapunknak: a […]

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar közoktatás nem tölti be azon politikai szocializációs szerepét, amely egy demokráciában elvárható lenne. A Political Capital és a Friedrich Ebert Stiftung friss tanulmánya szerint ennek leginkább az a rendszerváltás után kialakult gyakorlat a fő oka, amely szerint az oktatásnak „politikamentesnek” kell lennie.

Repárszky Ildikó történelemtanár  

Képzeljük el Tinódi Lantos Sebestyént, amint a húrokba csapva ezt énekli: „Summáját írom egy híres várnak, de nem emlékszem már pontosan, hogy melyiknek, és hogy voltaképpen mi is történt vala ott, amit dallanom kéne.” Nagyjából így teszünk mi, mai kobzosok.  

A magyarországi tizenhárom nemzetiség egyike, a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség, 6-800 ezer ember. Ők a romák, akikről e számokhoz képest még mindig nem túl markánsan és árnyalt formában írnak a jelenleg használt tankönyvek – bár a helyzet javult a korábbi kiadásokhoz (vagyis a nagyjából semmihez) képest.  

A középkori népek fiainak és lányainak nem volt a mai értelemben vett vezetéknevük, a személyek beazonosításában legtöbbször a különféle jelzők segítettek. A számos társadalom közül minden bizonnyal a vikingek büszkélkedhettek a legkülönösebb ragadványnevekkel. Vajon miért volt olyan népszerű a viking korszakban, hogy az emberek különböző melléknevekkel ruházzák fel társaikat?

Kovács Tamás írásával ajánljuk az ArchívNet 2015. évi 6. számát olvasóink figyelmébe  

Annyi történelem lenne, ahány rendszer? – a szerző Miklósi László a Történelemtanárok Egyletének elnöke  

A TTE elnökének írása a pedagógus etikai kódex elfogadásáról