Lázár János ünnepi szavaiban ismét lejátszotta „a magyarokkal szemben adóssága van a világnak. … ezt a nemzetet a külvilág mindig csak hitegette a bajban”, mert „fontosabbak voltak a kereskedelmi érdekeik” kezdetű lemezt. Mi „sokszor voltunk Európa és a nyugati értékek és érdekek védőbástyája, cserében rendre csupán megkésett, nagy szavakat kaptunk.” Ezen az alapon állítja, hogy […]

Számos példát tudunk sorolni arra, hogy az „utca embere” nemegyszer a legalapvetőbb történelmi eseményeket, személyeket, jelképeket sem ismeri. Különösen kínos ez persze, ha épp Trianonról vagy ’56-ról van szó. Bővebben…

A pedagógus, oktatáskutató, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének docense nemrég saját Facebook-oldalán írta: „Az illiberális állam kiépítése nyelvi-kommunikációs szinten is zajlik.” Hozzátette: „Egy társadalommal, amely nem kényes az értékeire, mindent meg lehet csinálni.” A szakember a 168 Órának arról is beszélt: a baloldalt a nulláról kellene újraépíteni. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja. Bővebben…

A frontkatonák féken tartására nagyobb gondot fordított a Monarchia az első világháború második felében, mint arra, hogy legyőzze az ellenséges országok haderőit. „A kivégzendők első csoportja fetrengett és vonaglott a földön, mert alig ha egy volt közülük halott. Ekkor … kiadták a parancsot, hogy a fegyver csövét illesszék az áldozatok fejéhez. Mikor már valamennyiük agya […]

Nem szokott használni egyetlen történelmi szereplőnek sem, ha magas talapzaton, bronzba öntve pózoltatják őket. A tövében ugyanis mindig ott áll egy lepelcsücsköt szorongató politikus, aki megmagyarázza, hogy a hős miért volt épp olyan, mint most ő. Vagyis másmilyen, mint amilyen volt. Tisza Istvánnak a múltból a Kossuth térre kopírozott szobra alatt állva Orbán Viktor miniszterelnök […]

Trianon nem a maratoni csata, a közel évszázados trauma újratermeli önmagát, így feloldása is nagyon nehéz – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium május 8-ai, Trianonon innen – Trianonon túl?! vitaestjén, melynek vendégei Ablonczy Balázs történész, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója és György Péter esztéta, médiakutató, egyetemi tanár voltak. A rendezvényen szó volt a furcsa-elhibázott […]

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása nem egy Franciaország által támogatott folyamat volt, Párizs az I. világháború alatt és után alapvetően a monarchia egységének valamilyen formában való fenntartására törekedett – mondta Georges-Henri Soutou francia történész, a párizsi Sorbonne Egyetem tanára a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadásában csütörtökön.

A közösségi médiából és a Wikipediáról gyűjtik az információt, és kifejezetten nehézséget okoz számukra a hosszabb, szöveges háttéranyagok feldolgozása és az ismeretek szöveges visszaadása – derül ki egy friss, a Z-generáció tanulási szokásait vizsgáló felmérésből. E helyzetre az iskolának is reagálni kellene. (HVG)

Az 1848-as forradalom évfordulója közeledtével mindig fölteszik a kérdést kocsmákban, szemináriumi termekben vagy pódiumokon: meg lehetett volna-e nyerni a szabadságharcot? Mert nevezzük következetesen ennek. Hiszen Bécsből, és egyáltalán, szinte minden európai királyi palotából tekintve lázadás volt, rebellió. Az európai uralkodók ezért nem is szimpatizáltak velünk („Akasszátok föl a királyokat!” – verselte Petőfi). Míg Debrecenből a […]

Különös történelmi értékelésbe bocsátkozott tegnap Orbán Viktor. 2010-ben második rendszerváltás történt, hallhattuk Orbán Viktor évértékelő beszédében 2014. február 16-án. Vajon egy történelmi fordulat értékelésének vagy egy kampánybeszéd retorikai fordulatának kell tekintenünk a címben olvasható állítást? (Miklósi László / hvg.hu)

Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek szerdán a Farkasréti temetőben. L. Simon László kormánybiztos hangsúlyozta: nem lehet kisajátítani az emlékezés jogát, az emlékeztetés kötelességét. (Magyar Hírlap)

Magyarországon a Karinthy Frigyes Gimnázium Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Tagozatán huszonegy éve folyik a kétéves gimnáziumi felkészítő oktatás a nemzetközi érettségire (International Baccalaureate – IB), amelyet jelenleg a világ 144 országában fogadnak el felsőoktatási felvételiként a legrangosabb egyetemek is (Oxford, Harvard, Humboldt, Sorbonne stb.), köztük a magyar intézmények (megfelelő pontszám-konvertálással). Szakmailag, pedagógiailag, módszertanilag a […]