A szaktanárok feladata, felelőssége, hogy tanítványaikkal megismertessék a szakmailag adekvát honlapokat, adatbázisokat – írja Miklósi László Történelemtanítás a gyakorlatban című sorozatunk 24. cikkében.
A pedagógiai projekt megfordítja a tanulás folyamatát – egy gyakorlati problémából vagy megoldásra váró feladatból indul ki. Vagyis az elmélet csak annyira kell, amennyire a feladat igényes megoldása azt megkívánja. Stefány Judit ezt egy az antik világról szóló kötet összeállításán szemlélteti. A módszert bővebben szemlélteti az „Anne Frank és én” című kisepocha.
A mikrostrukturák beható tanulmányozása, részletező szinte mikroszkopikus feltárása gyakran megkönnyíti a makrovilág, vagyis az ország, a nemzet kellően árnyalt történetének bemutatását is. (Gyuriczáné Boczkó Ágnes)
Az ábrázolási tilalomnak is megvan a maga története – avagy hogyan alakítsunk ki (kép-) forráskritikai attitűdöt. Áttekintés a Severusoktól a „Füttyös kalauz”-ig. Reparszky Ildikó írása.
A huszadik századi közép-európai zsidó élet tanítása személyes történeteken és képeken keresztül. Interjú Sárdi Dórával a Centropa Magyarország alapító tagjával. Az interjút Kádár Anna, az óravázlatot Sárdi Dóra készítette.
Az a szervezési forma, amelyről beszélni fogok, egy teljes, 45 perces órát igénybe vesz, és – mint említettem – olyan esetekben alkalmazható, amikor jól építhetünk a diákok eddig tudására (pl. forráselemzés, összefoglalás). (Mendly Lajos)
A megszerzett ismeretek alkalmazására, interiorizálására kiváló lehetőséget teremthet, ha a különböző szaktárgyi atlaszokat egyszerre használjuk, egyes tényeket, adatokat összehasonlítunk – mindezt esetleg a kooperatív tanulás módszereire alapozva. (Baracs Nóra)
A történelem oktatása az egyik terület, ahol el lehet magyarázni: a felnőtt roma népesség túlnyomó többsége dolgozott minden olyan korszakban, amikor lehetősége volt rá. Ez az alaptétele Dupcsik Csaba óratervének.
A történelemtanárok 2009-es, „Rendszerváltás – civil szemmel” című (19.) országos konferenciája szekcióinak (a TTE közgyűlése által is megerősített) ajánlásai.
Az 1956-os forradalom napjaiban a győzelem tévedése: a felszabadult lelkesültség és a nemzeti egység látszata. Helyzetünket akkor sem értettük meg igazán, és könnyen lehet, hogy ma sem. (Ungváry Rudolf előadása)