„Azt gondolom, hogy a Kádár-korszakhoz tapadó gyakori képek, fogalmak, jelenségek bemutatása könnyebb, ha megpróbáljuk a korszak „mítoszelemeit” megkeresni, bemutatni, megvitatni.” (F. Tóth Zoltán)

„… érdemes röviden végiggondolni, hogy a rendszerváltás legfőbb célkitűzései és eredményei vajon hozzájárultak­-e egy korszerű állampolgári és civil (vagy másképpen mondva: polgári) identitás megszületéséhez, és ebben milyen szerepet játszhat a történelmi tudat. A megelőlegezett válaszunk erre a kérdésre, hogy NEM.” (Örkény Antal)

„Magyarországon sok évszázados hagyománya van annak, hogy a kortársként megélt eseményeket más-más optikán keresztül lássák az egymással szemben álló, egymással harcoló, egymásban ellenfelet látó csoportok.” (Szabó Ildikó)

„Igaz, hogy kilenc évtized (méghozzá nagyon is tartalmas, fordulatos időszak) telt el azóta, így mondhatjuk, hogy mindez már történelem, de tudjuk, érezzük, hogy a „Trianon” kifejezés a magyar történelemben olyan bonyolult társadalomlélektani folyamatok kiváltója és meghatározója, amit nem lehet besorolni a kronológiai összefoglalások átlagos eseményei közé.” (dr. Fazekas Csaba)

Volt-e demokrácia 1945 és 48 között? Ki felelős a németek kitelepítéséért? Importáltuk-e a diktatúrát? Kikből lettek az AVH-sok? Van-e különbség a Rákosi- és a Kádár-korszak között? (Völgyesi Zoltán)

„A mai diákok elvárásai, érdeklődése, „kíváncsisága” (és műveltségük alapelemei is) egészen másból tevődnek össze, mint korábban. Más ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek – a világháló használatától a nyelvismeretig bezárólag –, mint elődeik, ugyanakkor már nem rendelkeznek olyan típusú klasszikus műveltséggel, mint a korábbi generációk.” (Pihurik Judit hozzászólása)

„A nemzeti önértékelés alapja sokféle teljesítmény lehet. Úgy tűnik, a magyar nemzeti tudat ebből a szempontból meglehetősen konzervatív, mondhatni, 19. századi: a nemzeti „nagylétet” összekapcsolja a területi nagysággal, illetve a nemzetközi politikában elismert, érvényesíthető hatalmi súllyal.” – Bánki István gondolatai és óravázlata.

„A tanári lehetőségek szempontjából komoly dilemmát okoz a következő ellentmondás: a gondolkodást és a társas viselkedést torzító tévképzetek lebontására irányuló erőfeszítés annál hatékonyabb, minél kevésbé – vagyis minél fiatalabb életkorban – épültek be azok a személyes értékrendbe; ugyanakkor viszont az e kérdésekről folyó érdemi eszmecserének csak bizonyos életkor felett, a kognitív képességek birtoklásának megfelelő szintjén […]

Mit kezdjünk egyes a Kádár-korszakhoz kapcsolódó „mítoszokkal”? – 2×45 perc tanítási óra vázlata. (Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó)

F. Tóth Zoltán előadása az „Egyezünk ki a múlttal!” szakmai műhely 3. ülésén hangzott el.

F. Tóth Zoltán előadása az „Egyezünk ki a múlttal!” szakmai műhely 3. ülésén hangzott el.

A Történelemtanárok Egylete szakmai műhelyt indított. A munkában a történelemszemlélet formálásában szerepet játszó egyes szakmák meghívott képviselői vesznek részt, akik a magyar történeti közgondolkodás fontos problémáit vitatják meg.