Magyarország új alaptörvényének előbeszédében egy sajátos ellentmondásra figyelhetünk fel. A szöveg hivatkozik a (pontosabban meg nem határozott) történelmi alkotmányra, az 1956-os forradalomra és szabadságharcra (amelynek nem voltak alkotmányos szempontból értékelhető hatásai); ugyanakkor hiába keresünk benne bárminemű utalást az 1848. évi törvényhozásra – holott köz- és jogtörténeti evidencia, hogy a modern magyar polgári állam kiépítése és […]

„Az új alaptörvény 2012 első napján hatályba lép. Mégsem valószínű, hogy ez lenne a történelem utolsó szava. Ahogy eddig is, a magyar állam ősi alkotmányosságából, szabadságából annyi marad meg, amennyiért a nemzet kész megküzdeni.”* (Elhangzott a Történelemtanárok 21. Országos Konferenciáján – 2011. október 8., Kossuth Klub.)

A Történelemtanárok (21.) Országos Konferenciáján (Alkotmány és történelem) elfogadott ajánlásai az Alaptörvény, az alkotmányosság története, az alkotmányos alapjogok és az Alkotmánybíróság tevékenysége tanításával kapcsolatban.

„A magyar történeti alkotmány – az igazolására szolgáló elméleti erőfeszítések ellenére, erősen csökkent értékű alkotmány volt, amelynek épületét a huszadik század viharai végleg felőrölték. Viszont meg lehet őrizni az ősi magyar alkotmány bizonyos, bár inkább szimbolikus elemeit. A jogfolytonosságot ma jószerivel valóban csak szimbolikus elemek őrzik, mint a címer és a Himnusz.” (Elhangzott a Történelemtanárok […]

Miklósi László köszöntője a Történelemtanárok (21.) Országos Konferenciáján.

Felhívás diákok számára a Történelemtanárok (21.) Országos Konferenciáján való ingyenes részvételre. Az előző évekhez hasonlóan a TTE helyeket biztosít a konferencián való ingyenes részvételre. Célunk, hogy a tanulmányaikat folytató hallgatók/diákok is részt vehessenek ezen a rangos szakmai rendezvényen.

Történelemtanárok (21.) Országos Konferenciája (2011. október 8., Kossuth Klub).

„Nehéz kérdés, mennyire éri meg epigráfiával foglalkozni a történelemórákon. Kétségtelen, hogy már a feliratok olvasása, összeillesztése is a puszta latin nyelvismereten túlmutató történészi felkészültséget igényel. […] Ugyanakkor maga a tevékenység éppen összetettsége miatt borzasztóan izgalmas, a nyomozás, a kutatás, a felismerés élményét kínálja szinte minden lépésében.” (Bánki István)

A társadalomismeret, illetve állampolgári ismeretek (néhol történelem) keretében tanítható állampolgári jogok (és kötelességek) ismerete, illetve a társadalom és államszervezet napi életével és működésével kapcsolatos összefüggések megismerése alapvetően fontos a felelős, döntéseket hozó állampolgári szemlélet elsajátítása szempontjából. (Kopcsik István)

Kipattan a frissen végzett történelemtanár az egyetem homlok(zat)a mögül, teljes fegyverzetben: felvértezve tudással, pedagógiai és módszertani ismeretekkel. Lendületesen indul az osztályterem felé, repíti a tudat, hogy tudja, mi az applikációs sorozat, a bemeneti szabályozás vagy a műveltségtartalom. Mi baja történhet? Például, hogy megbotlik a küszöbben. Ez az írás olyan apró kis csapdákra figyelmeztet, melyekbe gyakran […]

… mindinkább teret kap, sőt, önálló kutatási iránnyá fejlődött a szóbeliségben élő, interjúkban, beszélgetésekben, visszaemlékezésekben elérhető emlékezet feltárása (oral history), illetve a történelem személyes vonatkozásaihoz (pl. tárgyi emlékeihez) kapcsolódó történeti kutatás. Kérdés, ez a szemléleti és módszertani váltás mennyiben, hogyan jelenhet meg az iskolai oktatásban. (Bánki István)

A nemzeti ünnepeknek kettős természetük van. Egyszerre fűzik az ünneplőket a múlthoz és a jelenhez. A közös történelem kitüntetett eseményeinek rendszeres felidézése erősíti az államhoz, illetve a nemzethez való tartozás érzését. Ezek az ünnepek ugyanakkor a mának szóló üzeneteket is közvetítenek az emberek felé. (Gönczöl Enikő)