A 2011. május-júniusi szóbeli történelem érettségi vizsgáknak az Oktatási Hivatal által közreadott tematikái.

Az utóbbi időben egyre több iskolában, egyre több tanterem falain jelennek meg az aktív (vagy interkatív?) táblák. A jelenség kétségkívül okoz némi fejtörést az iskolai vezetőknek és a szaktanároknak ̶ ugyanis, ha már vannak, nem ártana használni őket. Használatuk, használhatóságuk bizonyos tantárgyaknál (pl. az idegen nyelvek oktatásában) nagyon kézenfekvő, és pl. angolból nagyon jól támogatott […]

A negyedikesek (esetleg érdeklődő harmadik osztályosok) új helyzettel ismerkednek: történelemórán vesznek részt. A helyzet sok szempontból szokatlan: számukra ismeretlen tanár felsősöknek való tantárgyat tanít a „nagyok” épületében, a történelem szaktanteremben. Ízelítőt kapnak valami újból, ismeretlenből. A teremben az állandó berendezés (térképek, időszalag, metszetek, fotók stb.) mellett két asztalon egy hasonmás dokumentumgyűjtemény darabjai láthatók. A digitális […]

… ha tanulóink számára az internet adta jelenidejűség, a számítógép nyújtotta látvány és választechnika a tankönyvnél megszokottabb, ismertebb nézet, ha ez számukra a „hazai pálya”, akkor próbáljuk meg ezen a felületen kínálni azt, amit véleményünk (és a követelményrendszer) szerint el kell sajátítaniuk. (Mendly Lajos)

2010. március 15-én avatták fel az ideiglenesen felállított „Nagyszebent elfoglaltuk!” (1897) körképet Várpalotán. Az ünnepi műsort követően csak néhány érdeklődő nézegette, még kevesebben olvasgatták róla az ismertetőt, gyerekek szinte egyáltalán nem. Pazarlásnak tűnt nem kihasználni ezt a pedagógiai kincsesbányát az 1848/49-es szabadságharc, az erdélyi hadszíntér, Bem és Petőfi tanításánál. (Czirákyné Kiss Edit)

„Hosszabb gyakorlatnál vagy többszöri helyszíni tanításnál lehet igazán jól látni, hogy milyen sok tananyagrész sajátítható el az adott helyszínen, milyen sok nevelési, közösség- és emberformálási lehetősége van a pedagógusnak. A többnapos tanulmányi kirándulás a tanári munka egyik legkomplexebb feladata.” (Kopcsik István)

„… hogy a kikapcsolódásként hallgatott zene is gazdag tárháza lehet napi munkánknak, azt talán még kevéssé vesszük tudomásul. A zene csak szól, a szöveg meg lassacskán bekúszik a fülünkbe, dúdolunk, énekelünk, de nem tudatosul bennünk, hogy a jövőbeni történelemórák anyagát mormoljuk éppen.” (Hantos István)

Dr. Kozmács István (egyetemi adjunktus, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet) előadása a a Történelemtanárok (20.) Országos Konferenciáján („Őseinket felhozád…” – Magyar őstörténet).

Dr. Dobrovits Mihály (tud. munkatárs, ELTE Közép-Ázsiai Kutatócsoport) előadása a a Történelemtanárok (20.) Országos Konferenciáján („Őseinket felhozád…” – Magyar őstörténet).

Dr. Fehér Bence (egyetemi docens, KRE BTK Történettudományi Intézet) előadása a a Történelemtanárok (20.) Országos Konferenciáján („Őseinket felhozád…” – Magyar őstörténet).

Horváth Iván (egyetemi tanár, ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) előadása a a Történelemtanárok (20.) Országos Konferenciáján („Őseinket felhozád…” – Magyar őstörténet). És egy bejelentés: a Nikolsburgi ábécé ősnyomtatványa megkerült.

Dr. Fodor István (egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum c. főigazgatója) előadása nyelvtörténethez, néptörténethez, etnogenezishöz, őseink gazdálkodásához és az antropológiai megközelítéshez kapcsolódó vitás kérdésekről a Történelemtanárok (20.) Országos Konferenciáján („Őseinket felhozád…” – Magyar őstörténet).