A tudatos népirtásként elismert, mesterségesen gerjesztett éhínség (ukránul holdomor) 75. évfordulóján az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője azt követelte, hogy bírósági ítélet mondja ki a sztálini rezsim bűnösségét. A szovjet vezér gépezete ugyanis tudatosan éheztette az ukránokat, hogy megtörje nemzeti öntudatukat. (Forrás: Index)

Egyre több értékes leletet fedeznek fel a kincskeresők Nagy-Britanniában. Egy férfi például nemrég fémdetektorral egy olyan hosszúkás aranytárgyat talált, amely a szakértők szerint akár i.e. 1500-ból, a bronzkorból is származhat. (Forrás: Múlt-kor)

A csehszlovák kommunista rezsim egyik legnagyobb szégyenére derült fény – immár hivatalosan is – Csehországban. Az ötvenes években a – többek között politikai okokból – bebörtönzött nőktől mintegy hatszáz csecsemőt vettek el, és helyezték őket „pótcsaládokhoz”. (Forrás: Kultúrpart)

Az 1956-os forradalom utáni megtorlásról, a kádári leszámolásról tartanak tudományos tanácskozást november 19-én, szerdán 16 órától a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. A konferencián Kahler Frigyes jogtörténész, a téma egyik szaktekintélye „A rendpárti forradalmárok halála” címmel tart előadást. (Forrás: Múlt-kor)

Hadtörténelmi túra oda, ahol minden látszat ellenére eldőlt az első világháború. A történelem első gáztámadása, évekig tartó állóháború véres ütközetekkel, sártengerbe fulladó katonák tömege, heroikus küzdelem minden méterért, és 800 ezres katonai veszteség: ez Ypres mérlege. Íme nyugaton a helyzet ma. (Forrás: Zóna)

Egy új, az első világháború végének 90. évfordulójára időzített életrajz szerint a brit történelem egyik leginkább vitatottabb katonai vezetője, akit százezrek életéért tartanak felelősnek, valójában megelégedett volna a kompromisszumos békével, vagy akár a német győzelemmel is. (Forrás: Múlt-kor)

A közös magyar-szlovák történelemkönyv állóvizét az utóbbi évben egy európai párhuzam kavarta fel. Nevezetesen az, hogy hosszú-hosszú előzmények után elkészült a közös francia-német történelemkönyv, amelyből francia és német középiskolás diákok – mindenki a maga nyelvén – tanulják az 1945 utáni események történetét. Jakab György írása a Múlt-koron.

A tervek szerint nem az etnikai kérdéseket, hanem a Kárpát-medence multikulturális jellegét kívánják majd hangsúlyozni abban a történelemkönyvben, amelynek létrehozásán a szlovák- magyar történész vegyesbizottság munkálkodik. (Forrás: Duna TV)

A középkor egyik legnépszerűbb szentjét élete, és nem halála miatt avattak szentté. A 4. században Szombathely környékén született Mártont jólelkűsége, felebaráti szeretete, betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelték. November 11-i napja a néphagyományban a jobbágytartozás lerovásának ideje, melyet kiadós liba-lakomákkal és munkatilalommal ünnepeltek. (Forrás: […]

Tízezer gyászruhás asszony vonult fehér virággal a kezében az 1956-os forradalom leverésének első hónapfordulóján Budapesten. A „fegyvertelen ellenállás” hősei november 4. után tüntetéseket szerveztek, röplapoztak, fegyvert gyűjtöttek, forradalmárokat szöktettek. Péch Géza, ezeknek a heteknek kevésbé ismert alakja, akit a „legendás kémnő” látott el utasításokkal, barátja buktatott le, és a mosolygós gyilkos ítélt halálra. (Forrás: FN)

1956. november 4-ét követően a Kádár János vezette kormány, a párt, valamint a szovjet vezetés együttműködésével megkezdte Magyarországon a „rend” helyreállítását. A Múlt-kor az ismertebb Nagy Imre-per helyett dr. Szilágyi József büntetőeljárásán keresztül mutatja be, milyen jogszabályokkal segítették elő a politikai-ideológia rend helyreállítását.

Az utóbbi napok régészeti világszenzációja egy izraeli ásatáson talált cserépdarab, amelyen 3000 évvel ezelött héber nyelven öt sort vetett kerámiára egy akkor élt izraeli. Legalábbis ezt állítja a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze, az ásatásokat vezető Joszef Garfinkel professzor. (Forrás: hvg.hu)