• Címlap
  • English
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

A kádári leszámolásról vitáznak a kutatók
2008. november 18. kedd, 0:00

Az 1956-os forradalom utáni megtorlásról, a kádári
leszámolásról tartanak tudományos tanácskozást november 19-én, szerdán
16 órától a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. A konferencián Kahler
Frigyes jogtörténész, a téma egyik szaktekintélye „A rendpárti
forradalmárok halála” címmel tart előadást. (Forrás:
Múlt-kor)

A tudományos
rendezvényen a történészek azt elemzik, hogy miként történhetett meg,
hogy az 56-os forradalom és szabadságharc leverését követően a magyar
történelemben korábban elképzelhetetlen méretű megtorlás zúdult az
országra. A szakemberek által gyakran említett példa segíthet megértetni
az utókorral, hogy milyen nagyságú volt a kádári hatalom megtorlása:
1849-ban a véreskezű Haynau alatt a bírói ítélettel kivégeztetett
személyek száma 126, míg a Horthy-féle ellenforradalom idején,
1919–1920-ban „csupán” 74 volt.

Ezzel szemben
1956 után a bírói mezbe öltöztetett megtorlások halálos áldozatainak
számát egyes kutatók 230 főre teszik, velük ellentétben néhány
jogtörténész úgy becsüli, hogy a politikai okokból kivégzettek száma
elérte vagy akár meg is haladta a 400 főt. Ezen kívül arra is
emlékeztetnek a szakemberek, hogy 1956 november végétől 1959 végéig több
mint 35 ezer ember ellen indult eljárás, közel 24 ezret ítéltek el, a
bírósági ítélet nélkül internáltak száma elérte a 13
ezer főt.

A kivégzettek háromnegyede munkás
vagy paraszti származású volt. A vádlotti beismerés elérésére minden
törvénytelen eszközt bevetettek a nyomozás hosszú hetei-hónapjai alatt; a
külvilágtól teljesen elszigetelt vádlottal szemben súlyos fizikai
bántalmazások, pszichikai ráhatások, fenyegetések, zsarolások fordultak
elő, ugyanakkor gyakran homályos „előnyöket” helyeztek kilátásba a
beismerés esetére. A vádlotti beismeréseket – melyek minden esetben a
peranyag túlnyomó részét tették ki – nem támasztotta alá tanúvallomás,
egyéb bizonyíték.

A bíróságok nem indokolták,
jogilag nem támasztották alá az ítéleteiket. Az ítéletekben jogi
indoklás helyett túltengett a marxista szemináriumok színvonalán álló
„politikai helyzetelemzés”. A védelem jogai rendkívül korlátozottak
voltak; a vádlottal csak a nyomozás lezárása után, a beismerés után
találkozhattak. A tárgyaláson kérdéseket nem tehettek fel, bizonyítási
indítványaikat elutasították.

Az Emklékpont
konferenciáján a szakemberek nemcsak a megtorlás országos
összefüggéseit, hanem a leszámolás helyi működési mechanizmusát is
elemzik.

0 shares
Már egy mozijegy ára is segítség! Ha teheted, támogasd a Történelemtanárok Egyletének munkáját!
Számlaszám: 11705008 – 20133762
Rendszeres utalás
Eseti támogatás
Köszönjük!

Vissza

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szabó Magdi-plakett

A 2022. évi díjazott: Bolla Ildikó

TTE-tagok figyelmébe:

Ön is taníthat ezzel!

Galéria

„Őseinket felhozád…” – Magyar őstörténet

Történelemtanárok (32.) Országos Konferenciája

Merre van előre? Történelemtanításunk berögződései

Eddigi konferenciáink

A Történelemtanárok (32.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet emberi jogok emléknap felhívás gyász kerettanterv Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017