Magyar Hírlap (MTI) A Történelemtanárok 36. Országos Konferenciájának ajánlásai alapján megfogalmazott állásfoglalás szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala a közéletben és számos családban fontos lehet. A téma megértéséhez történelmi ismeretek szükségesek, ezért fontos, hogy a tanárok az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor beszélgessenek a felmerülő kérdésekről a diákokkal – tudatta az MTI a Történelemtanárok Egyletének közleménye alapján. (…) […]
„Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala a közéletben és számos családban is fontos téma lehet. A probléma megértéséhez, a kérdés kezeléséhez alapvető történelmi ismeretek is szükségesek. A közéletiségre nevelés és az egyes konkrét helyzetek megértése érdekében is meghatározóan fontos, hogy a tanárok az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor beszélgessenek az esetlegesen felmerülő kérdésekről a diákokkal!” – áll a Történelemtanárok […]
A Kossuth Rádió Déli krónikájában Bárány Balázs nyilatkozik a konferencia céljáról, programjáról Itt hallgatható meg (6:57-) Kapcsolódó hír: „A haza nem lehet ellenzékben?” A magyar társadalmi megosztottság mítosza és valósága
A tanárok továbbképzése általában nem kerül az oktatáspolitikai viták kereszttüzébe, inkább az iskolák belső ügyének tekinthető. Pedig a tanárok mindennapi munkájához nagyon is fontos, hogy milyen képzésekhez férnek hozzá, hogyan tudják megújítani a tudásukat, módszertani ismereteiket. A téma szimbolikus is lett, miután a továbbképzések szervezését központosította az előző kormány. Most változások jönnek, és szabadabbá válik […]
Az összeállításban Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, Mink András történész, az OSA kutatója, Rainer M. János Széchenyi-díjas történész mellett Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke is nyilatkozik.
A Történelemtanárok Egylete a pedagógusképzések átalakítása kapcsán javasolta többek között a szakmai és civil szervezetek képzéseinek szélesebb körű beszámítását, valamint a 120 órás továbbképzés teljesítési idejének hét évre történő visszaállítását.
A nemzeti széthúzás toposzait és a társadalmi megosztottság valós történelmi gyökereit elemzi a Történelemtanárok Egylete (TTE) októberi országos konferenciája. A tudományos fórum a tervek szerint a rögzült kulturális önvád megerősítése helyett kritikai társadalomtudományi kontextusba helyezi a magyar történelem konfliktusait, tudományos iránymutatást adva a jövő oktatáspolitikájának.
A Fekete-Fehér című műsorban Marton Éva kérdéseire Miklósi László, a TTE elnöke válaszolt Az idei tanév jelentős változások, strukturális átalakítások ígéretével indult. A kormányváltás eredményeként felállt az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Lannert Judit vezetésével, aki jelentős változásokat ígért és tervez az elkövetkezendő években. Álljon itt néhány: szabad tankönyválasztás, a felesleges terhek csökkentése, Tankerületek működésének – […]
A történelmi legendák és tévhitek nem egyformán veszélyesek: vannak közöttük ártatlan, a közös emlékezetet színesítő történetek, mások viszont kifejezetten rombolóak. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a történelemoktatás egyik legfontosabb feladata, hogy a magyarok képesek legyenek sajátjuk mellett más közösségek nézőpontját is megérteni. A KlikkTV Centerpálya című műsorában arról is beszélt, hogyan lehetne a […]
A mohácsi vész 500. évfordulóján a Tényleg.com történelmi oldal cikksorozatban dolgozta fel a csatával kapcsolatos tévhiteket. A cikkben ebből szemlézek hármat. 1. tévhit: A magyar nemesség cserbenhagyta II. Lajost Létezik egy olyan magyarázat a mohácsi vereségre, mely szerint a kudarc egyik fő oka az volt, hogy a magyar nemesség nem vonult hadba, mert saját érdekei […]