A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken. – A cikkben a Történelemtanárok Egyelete javaslatait is idézik.

Mint megírtuk, a Civil Közoktatási Platform (CKP) beszámolója szerint már a 2027–2028-as vizsgaévben enyhülhetnek az érettségi követelmények – ehhez azonban jogszabály-módosításra van szükség, hogy a könnyítések ne csak felmenő rendszerben lépjenek életbe. A tervezeteket várhatóan november elején küldik társadalmi egyeztetésre, a módosítások pedig már az év végén a parlament elé kerülhetnek.

Ugyanakkor az érettségi átalakítása már hónapok óta napirenden van: Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter korábban többször is beszélt a vizsgarendszer megújításának szükségességéről, júliusban pedig a Magyartanárok Egyesületével és a Történelemtanárok Egyletével is megkezdődtek a szakmai egyeztetések. (…)

Történelemből pontosabban meghatároznák a követelményeket

Lannert Judit még júniusban arról beszélt, hogy a történelemérettségin az évszámok és nevek megtanulása helyett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az összefüggések megértésére és a problémamegoldásra, míg a Történelemtanárok Egylete (TTE) a követelmények pontosítását és a tantervi szabályozás rugalmasabbá tételét sürgeti.

A szervezet meglátása szerint a jelenlegi kerettanterv túlfeszített, ezért nagyobb mozgásteret kellene biztosítani a pedagógusoknak, a középszintű érettségi követelményeiben pedig egyértelműen fel kellene sorolni a számonkérhető fogalmakat, eseményeket, évszámokat, történelmi személyeket és topográfiai adatokat.

A TTE már korábban is kifogásolta, hogy egyes vizsgafeladatok túlterjeszkedhettek a hivatalos követelményeken, ezért januárban nyílt levélben fordult az Oktatási Hivatalhoz.

Teljes cikk