Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra. – A cikk a TTE véleményét is idézi.

Lannert Judit oktatási miniszter az egri Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián arról beszélt, hogyan képzelik el a magyar oktatás megújítását.

Az biztos, hogy változásra van szükség, és a saját utunkat kell megtalálnunk a kihívásokra

– emelte ki, majd megjegyezte, hogy a gyerekeknek jobb iskolai környezetre van szükségük.

Emiatt:

• a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program keretében a gyerekek igényeihez jobban igazodó és funkcionálisabb iskolákat szeretnének kialakítani
• rendbe kell tenni az iskolai mosdókat
• javítani kell a közétkeztetés színvonalán
• hatékony megoldásokat kell találni a zaklatás és a bántalmazás ellen.

Lannert azt is hangsúlyozta, hogy a gyerekek akkor tudnak igazán kibontakozni, ha biztonságban érzik magukat.

Érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra is szükség van. Ezért 2030-ra megújítjuk a Nemzeti Alaptantervet, de már a következő tanévtől is lesznek fontos változások. A cél, hogy kevesebb tananyag mellett több idő jusson a megértésre és a gyakorlásra, és kevesebb feladat kerüljön haza.

– tette hozzá az oktatási miniszter, aki kitért arra is, hogy „már kisgyermekkorban több lehetőséget biztosítsunk a hátrányos helyzetű családoknak, hogy egy gyermek jövőjét ne az határozza meg, hová született”.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Történelemtanárok Egylete (TTE) szombaton tette közzé állásfoglalását az új Nemzeti alaptantervről, illetve a történelem-kerettanterv átmeneti módosítása kapcsán, amelyet a NAT megszületéséig javasolnak.

A szervezet szerint fontos lenne ideiglenesen, hogy egyes témaköröket más évfolyamokon tanítsanak – amely tananyagcsökkenéshez vezethetne –, és támogatnák, hogy a tanárok rugalmasan kezelhessék a kerettantervet, ezáltal számos témakör és adat oktatását fakultatívvá tennék.

Az új NAT kialakításakor az általános iskolákban nagyobb hangsúlyt helyeznének a diákok életkori sajátosságaira, a kritikai gondolkodás fejlesztésére, valamint a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetésére. Emellett hangsúlyosabban emelnék be a helytörténetet, a múzeumpedagógiát és olyan társtudományokat, mint a régészet.

Az 5–6. évfolyamon fontosnak tartanák a történelem iránti érdeklődés felkeltését, a 7–8. évfolyamon pedig a tudatos állampolgárrá nevelést, például a diák-önkormányzatiság erősítését.

Forrás