A Történelemtanárok (8.) Országos Konferenciáját – mivel előre nem tervezett külföldi útja miatt személyesen nem jelenhetett meg – levélben köszöntötte Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Az alábbiakban közöljük a miniszter úr levelét.

OKTATÁSI MINISZTER
1055 BUDAPEST, SZALAY U. 10-14.
1884 BUDAPEST, PF.: 1.
TELEFON: 312-7878    FAX: 269-2437

Tisztelt Konferencia!

Az országot járva azt tapasztalom, hogy a pedagógusok nagyon várják a konkrét híreket arról, hogy az Oktatási Minisztérium miként kívánja a Kormányprogramban meghirdetett célkitűzéseket megvalósítani. Kétségek és remények egyszerre jellemzik ezt a várakozást, s különösen igaz ez a történelemtanárokra.

Érthető módon a tartalmi szabályozás, a NAT korrekciójának kérdése áll a figyelem középpontjában. E téren tett lépéseink legfőbb célja, hogy az állam ténylegesen felelősséget tudjon vállalni a közoktatási intézményekben folyó pedagógiai munka általános színvonaláért és a tartalmi megújuláshoz szükséges feltételek meglétéért (többek között a tanárképzés és -továbbképzés, a tankönyvellátás, a szakmai szolgáltatások terén).

Sok jel mutat arra, hogy a tartalmi szabályozottságnak az a laza és ellenőrizhetetlen állapota, amely a helyi tantervek elfogadásával jött létre, indokolhatatlan mértékű kockázatot jelent a közoktatás általános színvonala szempontjából. Pazarló a tekintetben, hogy a fejlesztésre fordított szellemi energiákat és anyagi forrásokat szétforgácsolja. Ugyanakkor felerősíti a hagyományos iskolaszerkezet bomlását és tovább mélyíti az iskolák közötti minőségi különbséget. Ahhoz, hogy építkezni tudjunk a taneszközfejlesztés, a pedagógusképzés és -továbbképzés, valamint a szakmai szolgáltatások és a minőségbiztosítás területén a tartalmi szabályozás ingatag alapjait rendbe kell tennünk.

Első lépésként a NAT bevezetése utáni helyzet pontos feltárására van szükség. Oktatáskutatók és a pedagógiai intézetek egymással párhuzamosan októberben és novemberben erről munkaanyagot készítenek, amely empirikus adatokat és helyzetelemzéseket egyaránt tartalmaz majd. A törvénymódosításra és a NAT korrekciójára vonatkozó konkrét javaslatok kimunkálására és megvitatására ezt követően kerül sor. Ebben nem a minisztériumnak, hanem a közoktatási testületeknek és a szakmai szervezeteknek kell majd főszerepet játszaniuk. Nem kívánjuk ugyanis a magunk vagy egy szűk pedagóguscsoport szakmai elképzeléseit rákényszeríteni a magyar iskolarendszerre, mivel a pedagógusok többségének egyetértését és azonulását a tartalmi reformok megvalósításában döntő tényezőnek tekintjük. Szándékaim szerint a több szálon futó előkészítő munkát az Országos Köznevelési Tanács összegezi majd. A mi felelősségünk a döntés lesz a vitákban kikristályosodó javaslatok között, s az, hogy az ennek megfelelő jogszabályi változtatásokat még a tavasz folyamán terjesszük a kormány és a parlament elé. Az 1999/2000-es tanév a felkészülést szolgálná még, de reményeink szerint három év múlva már nem a tartalmi szabályozás, hanem a minőségbiztosítás megvalósítása kerülne a munka középpontjába.

Az oktatáspolitika azonban nem pusztán a rendszer működtetését jelenti. Érdekek közvetítése mellett részt kell vállaljon a társadalmi értékek érvényesítésében is. Ez utóbbi fontosságát a történelem hivatott ismerői előtt nem kell külön hangsúlyoznom. Magam három értéket tartok fontosnak. Az első az esélyteremtés minden egyes fiatal számára ahhoz, hogy sikeres és alkotó életet élhessen felnőttként. Az iskolarendszer nem szabad, hogy elmélyítse vagy konzerválja az esélyegyenlőtlenségeket. A második a minőség. A magunk területén ebben az a feladatunk, hogy a decentralizált oktatási rendszerre egy ehhez alkalmazkodó minőségbiztosítási hálózatot alakítsunk ki. A harmadik érték a nevelés szempontjának erősítése. Az iskola olyan közeggé kell váljon, ahol a gyermek- és ifjúkorukat töltő új nemzedékek nemcsak ismereteket, képességeket szereznek, hanem ahol beléjük ivódnak azok az ideálok, amelyek életre szóló tartalmas célokat jelölnek ki a számukra.

Az előttünk álló feladatok megoldásában sokat segíthetnek azok a szakmai kezdeményezések és javaslatok, amelyek a pedagógusok közösségeitől indulnak el. A Történelemtanárok Egylete által évek óta megrendezésre kerülő őszi konferenciák jó példái annak, hogy egy igényes tanári közösség miként tud lehetőséget teremteni tagjai számára a magas színvonalú továbbképzésre és információcserére.

Az idei konferencia résztvevőinek is jó munkát és sikeres eszmecserét kívánok!

Pokorni Zoltán
oktatási miniszter