1. Egyet értünk azzal, hogy a kerettanterv kiemeli a készség- és képességfejlesztés fontosságát. Ugyanakkor – különösen a 9. évfolyamtól kezdődően – olyan mennyiségű ismeretanyag elsajátítását írja elő, hogy a rendelkezésre álló időben ezek együttes teljesítése lehetetlen. Ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy a képességfejlesztés háttérbe szorul, s ez számunkra elfogadhatatlan.

2. A konferencia kívánatosnak tartja, hogy a kerettantervben megfogalmazott képességfejlesztési követelmények a tankönyvek kerettantervi felülvizsgálatakor is érvényesüljenek.

3. Fontos iskolaszerkezeti kérdés a 6 és 8 osztályos gimnáziumok tananyagbeosztása. A kerettanterv – többek között történelemből – intézményesíti ezen iskolák eltérő tananyagbeosztását. Az adott iskolatípusok szempontjából ez szakmailag indokolt, kedvez az itt tanítóknak, tanulóknak. Ugyanakkor hátrányosan érinti az iskolák többségét, hogy tovább erősödnek az iskolatípusok közötti különbségek, nehezebbé válik közöttük az átjárhatóság. Erősödik a 6 és 8 osztályos iskolák kivételezettsége és ezzel – a diákok jelentős részének elvándorlása miatt – tartósan nehéz helyzetbe kerülnek az általános iskolák. (Ez éppen ellentétben áll a kormányzat deklarált céljával.)

4. Elvárjuk, hogy az új érettségi követelmények megfelelő időben, érdemi egyeztetést követően jelenjenek meg.

5. A konferencia résztvevői elengedhetetlennek tartják, hogy a számítógépes fejlesztés folytatódjék a közoktatás minden területén (gépek, programok, hálózatok fejlesztése, internetes hozzáférés).

6. Támogatandó az a kerettantervben megfogalmazott gondolat, amely szerint az „állampolgári ismeretek alapot adnak a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez”. Sajnálatos, hogy ennek ellentmond az a megoldás, hogy a jelenismeret csak kiegészítő, színesítő elemként jelenik meg a 8. évfolyam „Magyarország története napjainkig” témakörben.

7. A konferencia javasolja, hogy a helytörténet tanításához valamennyi megyében készüljenek megfelelő programok, taneszközök. Ezt a munkát a pedagógiai intézetek koordinálják. (Az utolsó mondatra vonatkozó szekciószavazatok: 17 igen, 14 nem, 2 tartózkodás)

8. Fölvetődött, hogy olyan történelemtankönyvek is készüljenek, amelyek a részképesség-zavaros (pl: diszlexiás) gyerekek számára is jól használhatóak. 9. A konferencia résztvevői nehezményezték, hogy a minisztérium nem kellő rendszerességgel képviselteti magát az Egylet szakmai tanácskozásain. (A szekció résztvevői egyhangúlag elfogadták a kerettantervekre vonatkozó ajánlás teljes szövegét.) Az európai dimenzió a történelemtanításban című szekció javaslatára: Aggasztónak tartjuk, hogy az új tankönyvek egyes esetekben nem tükrözik kellően az összeurópai szemléletet, hogy elhanyagolják a kelet- és közép-európai történelmet, valamint a vulgár-marxista szemlélet maradványaitól nem sikerült megszabadulniuk. (A szekció résztvevői egyhangúlag támogatták.) Az Élményt adó gyakorlati foglalkozások lehetősége a történelemtanításban című szekció javaslatára: Az Oktatási Minisztérium, a Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pulszky Társaság és a Történelemtanárok Egylete – két-két fő delegálásával – hozzon létre egy munkacsoportot, melynek feladata, hogy dolgozza ki közösen az „Iskola a múzeumban és múzeum az iskolában” élményszerű történelemtanítás szakmai programját, a megvalósítás technikáit és a finanszírozás feltételeit, módozatait. (Egyhangúlag elfogadva.) A konferencia résztvevői ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett foglaltak állást arról, hogy a szekcióajánlásokat konferencia-ajánlásnak is tekintik.

Budapest, 2000. október 8.

Történelemtanárok Országos Konferenciája