Barátságunk mintha már a génjeinkbe ivódott volna, mindig a legnehezebb időkben mutatta meg erejét. Egészen rendkívüli – főleg itt, Európa közepén – hogy a lengyel és magyar népnek soha nem voltak konfliktusai, a magyaroknak kivételes helyük van a lengyel szívekben – a Figyelőnet Roman Kowalskit, a Lengyel Köztársaság budapesti kérdezte. (Bihari Dániel, fn.hu)

A 2011. május-júniusi szóbeli történelem érettségi vizsgáknak az Oktatási Hivatal által közreadott tematikái.

A közismert, Garibaldiról szóló nóta szövege sugallja, milyen mélyen élt a magyar köztudatban a magyar és az olasz függetlenségi mozgalmak szellemi rokonsága, sorsközössége. A Magyar Országos Levéltár az egységes olasz állam megalakulásának 150. évfordulójához kapcsolódva egy ritka kincsről ad számot: egy Giuseppe Garibaldi vérével átitatott szövetdarabról… (Arany Krisztina, Magyar Országos Levéltár)

Görgey Artúr 1848-49-es szerepének értékelésében természetesen ma is találunk markánsan eltérő álláspontokat a történészek körében, azonban abban konszenzus mutatkozik, hogy az „árulás” vádja alaptalan és méltánytalan. Egy olvasónk mégis talált olyan jelenleg is forgalomban levő tankönyvet, ami egyértelműen az áruló-mítoszt erősíti. Olvasónk levelét és a kiadó javítást ígérő válaszát is közöljük.

Váratlanul érte a tüntetőket, hogy a hatóságok erőszakot alkalmaztak ellenük 1986. március 15-én, mivel egy évvel korábban a rendőrség még némán figyelte független sétájukat. A lánchídi csata újra rátapintott az ellenzék és a rendszer kibékíthetetlen ellentétére. (Forrás: Múlt-kor)

A történelemtanárok szerint jobban megértik a tanulók 1848. március 15. lényegét, ha például játékkal, modellezéssel személyesen próbálják átélni az eseményeket. (a Krónika összeállításában megszólal Miklósi László, a TTE elnöke is)

„… Csupán ártalmatlan bolondériákról van szó? Vagy ellenkezőleg: veszélyesek az álmítoszok? S mit tehet a tanár az efféle nézetek hirdetőivel szemben? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ az Egyezzünk ki a múlttal! című kötet szerzői, különféle szemléletű, értékrendű történészek, pedagógusok, társadalomtudósok, egyházi személyek.” Herskovits Eszter a 168 Órában Lőrinc Lászlót, a TTE Bizottmányának tagját […]

Döbbenetesnek és fölfoghatatlannak tartják a történelemtanárok az új közoktatási törvénykoncepció második, átdolgozott változatának legújabb, csak szövegelemzéssel megismerhető kitételét, miszerint a szakközépiskolákban nm kötelező, csupán választható érettségi tárgy lesz a történelem. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke elmondta, először azt gondolták, csupán félreértésről van szó… (Pedagógusok Lapja, 2011/3)

Hétfő mellett kedden is zárva tart majd március 21-től a Magyar Nemzeti Múzeum, hogy így ellensúlyozza az intézményt érintő megszorításokat. A Néprajzi Múzeum a következő fűtési szezonban lesz gondban, a Ludwig Múzeum az esti nyitvatartást korlátozza. (Forrás: [origo])

Hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén március 9-re esik. A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd követi. (Forrás: Múlt-kor)

A „Történelmi Kávéház” következő előadásra 2011. március 10-én, 15 órakor kerül sor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára aulájában (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.) Előadó: Takács Tibor. Az előadás címe: Nyomozás a nyomozás után – A Biksza-gyilkosság utáni megtorlás iratai.

Az utóbbi időben egyre több iskolában, egyre több tanterem falain jelennek meg az aktív (vagy interkatív?) táblák. A jelenség kétségkívül okoz némi fejtörést az iskolai vezetőknek és a szaktanároknak ̶ ugyanis, ha már vannak, nem ártana használni őket. Használatuk, használhatóságuk bizonyos tantárgyaknál (pl. az idegen nyelvek oktatásában) nagyon kézenfekvő, és pl. angolból nagyon jól támogatott […]