Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó cikkének harmadik részében, szó esik többek között Makk József kiáltványáról, a passzív ellenállásról szubjektív nézetben és egy Alexander Bach számára készített titkosszolgálati jelentésről is. A teljes cikket letöltheti itt (pdf 124 kb.) a bővebben gombra kattintva részletet olvashat belőle.  

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos emlékkonferenciát szervez Dr. Báthory Zoltán, a neveléstudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának volt elnöke, az Országos Közoktatási Intézet volt igazgatója,az Oktatási és Művelődési Minisztérium volt helyettes államtitkára tiszteletére, amelyre Önt tisztelettel meghívjuk.

Egy kis ízelítő a következő cikkünkből a történelemtanítás a gyakorlatban sorozatunkban: Viszonylag kevés szó esik a történelemtanítás kapcsán a belső képalkotás képességének fontosságáról. A fantáziát inkább a művészeti tárgyakkal – irodalommal, képzőművészettel – szoktuk összefüggésbe hozni, megemlítve milyen fontos szerepe van a kreativitásban.

Az etika oktatása mindig is részét képezte a történelem oktatásának. Ugyanis valamennyi szinten, már a kötelező tananyag szinte minden korszakánál, témakörénél, eseményénél felvetődhetnek morális kérdések, azzal kapcsolatban például, hogy az adott korszak szereplőinek döntései, kijelentései, magatartása, cselekedetei (vagy ezek hiánya) milyen etikai következményekkel járhattak – ismert történelmi alakok és „névtelen kisemberek” esetében egyaránt.  

A rendszerváltás óta lehetővé vált a történelmi múlt szabad feldolgozása, a nyílt diskurzus az összes olyan témával kapcsolatban, amelyek a kommunista korszakban tabunak számítottak. Ezek között az egyik legfontosabb helyen a holokauszt áll. Tanári munkámban hivatalos iskolai emléknappá válása előtt is nagy hangsúlyt fektettem az európai zsidóság második világháborúban bekövetkezett katasztrófájának tanítására. (Peragovics Ferenc)

Következő cikkünk a történelemtanítás a gyakorlatban sorozatban: Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Etikai kérdések a történelemoktatásban I. „Két pogány közt egy hazáért”? Erdély, a magyarországi rendek és a Habsburg udvar boldogtalan háromszöge a 17. század első felében.

Több olvasónknak is feltűnt, hogy van egy nagyobb, magyar államhatárokat érintő hiba a Centennia Historical Atlas térképei alapján összeállított, ezer év határváltozásait gyorsított felvételben bemutató videóban. Az első tíz percben az akkori Felvidék területén megjelenik egy rózsaszín, Lengyelországból kinővő, azzal azonos színű, de Szlovákia nevet viselő valami, amelynek felirata ráadásul a Magyar Királyság területének helyreállása után […]

A Politikatörténeti Intézet és a Politikatörténeti Alapítvány 2012. május 23-24-én délelőtt 10 órától konferenciát rendez Kádár János születésének 100. évfordulója alkalmából. A rendezvényre Önt és a téma iránt érdeklődő ismerőseit is szeretettel várjuk!

2012-ben is folytatjuk Történelemtanítás a gyakorlatban című cikksorozatunkat elsőként Bánki István írásával: „A családok általában a jelenben élnek, a gyerekek, a fiatalok nem annyira a múlt, mint inkább a jelen „meséi”, történései iránt érdeklődnek. Másrészt viszont – akár csak az utóbbi évek irodalmi irányait, regénytermését elnézve – kijelenthető, hogy van, megélénkült az érdeklődés a családi […]

Ha kilépek az esztergomi Dobó Katalin gimnázium  kapuján és jobbra fordulok, légvonalban kb. egy kilométerre – már a szlovák oldalon – magasodnak a Kovácspataki-hegyek. Csenevész tölgyessel borított dombok inkább, hiszen magasságuk nem éri el a 400 métert sem, optikailag mégis fenséges a látvány, mert sziklás oromzatukkal közvetlenül a Duna fölé emelkednek. (Peragovics Ferenc)

„…a tévhitkutatás jóval több, mint érdekességekre való rácsodálkozás, még ha kétségtelenül lehet a témának egy bulvár-szintje is, elképzelhetők a történelmi tényekkel kapcsolatos oknyomozások kereskedelmi tévék csacska magazinműsorainak színvonalán is. Hahner Péter és mások könyvei azonban arra mutatnak rá, hogy a dolgot érdemes sokkal komolyabban venni, akkor is, ha a tévhitek leleplezései nagyon is olvasmányosak, helyenként […]

Az eddigi legnehezebb feladatsornak véli egy történelemtanár az idei emelt szintű írásbeli történelem érettségit, például azért, mert jóval kevesebb forrás mellett konkrétabb fogalomhasználati, forrásismereti és elemzési képességet vártak el az érettségizőktől. Míg a Történelemtanárok Egylete is úgy látja, most tényleg nehezebb dolguk volt a végzősöknek, a feladatlapot összeállító bizottság elnöke viszont azt mondja, egyetlen felvetést […]