A történelemtanárok (19.) országos konferenciáját 2009. október 10-én és 11-én rendeztük a Kossuth Klubban (Budapest VIII, Múzeum u. 7.).

Diákjaink motiválására, az érdeklődés felkeltésére, elmélyítésére jó eszköz lehet a családtörténet iskolai alkalmazása. Miklósi László ennek a lehetőségeit mutatja be korcsoportonként.

A múlt tanulmányozásának letisztult, rendszerező és esetlegességeket eltüntető tankönyvi nézőpontja, illetve a történeti fősodorból gyakran kilógó egyedi történetek kusza valósága, egymást kölcsönösen kiegészítő és hitelesítő nézőpontot jelenthet a történelem tanításában. (Gönczöl Enikő)

A társasjátékok többsége lényegében időtlen – nem kötődnek egyetlen időszakhoz, korszakhoz sem. A Gazdálkodj okosan! játékot viszont (mind története, mind szemlélete révén) szoros szálak fűzik egy bizonyos társadalmi, gazdasági közeghez, az 1960-as, 1970-es évek magyarországi szocializmusához. (Bánki István)

A hagyományos módszereket a pedagógiában újdonságokkal kell vegyíteni, hogy ne váljék egyhangúvá a diákok munkája. A pedagógusnak mindig a megfelelő időben kell bevetnie, az érdekességeket, újdonságokat. Ennek eszköze lehet például az interaktív térkép. (Balhegy Gabriella)

Iskola tananyaga nem lehet a tudományos irodalom kicsinyített mása. Hogyan lehet elkerülni ezt a buktatót? Lőrinc László ezt kísérli meg bemutatni Mátyás koráról szóló óratervével – rögtön két változatban.

A humor segíthet, hogy a figyelem fókuszába a történelem meghatározó vonásai kerüljenek, orientálja hallgatóságát, tömörségével segít a lényeges információk felfedezésében. Mindez könnyen szemléltethető egy a 70-es évek hétköznapjait bemutató órán. (F. Tóth Zoltán)

A diagramnak a szemléletesség jelenti a nagy előnyét a táblázatos formában megadott adatsorral szemben, ugyanakkor, ez a szemléletesség problémák forrásává is válhat… a forráskritikai attitűdök és készségek kifejlesztése alapvető fontosságú a történelmi folyamatok értelmezésében. (Dupcsik Csaba)

A névjegy rövidebb-hosszabb életrajzot tartalmazó leírás – többnyire szerepkártyákon. Legfőbb pedagógiai előnye a személyesség és az életszerűség. Erre most a trianoni békeszerződés társadalmi hatásainak többoldalú (multiperspektivikus) bemutatását hozzuk példának. (Jakab György)

A kooperatív módszerek alkalmazásával lehetőséget biztosítunk a diákok aktív részvételére, és ezzel a motiváltságuk is nő. Az ilyen módszerrel megtartott órákon párhuzamos interakciók zajlanak, vagyis egyszerre 5-6 interakció folyik. Újszerűségével felkelti a tanulók érdeklődését, és ez a figyelem később a tantárgyra is áttevődik. (Szabadiné Viszmeg Erzsébet)

Javaslatok tanulási a kudarcnak kitett tanulók egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez és a differenciált óravezetéshez a szakrendszerű történelemtanításban. (Békés Anna)

Több korszaknál, de különösen a Kádár-kornál építhetünk a fotókra több órát is. Témák (öltözködés, lakás, foglalkozások, közlekedés, oktatás, családi élet, ünnepek stb.) szerint rendezve a képeket egy-egy csoport megadott szempontok alapján „beszélteti” a fényképeket. (Repárszky Ildikó)