Az ember kialakulásától kezdve közösségekben él, melynek kereteit (társadalom, állam) szükségszerűen, a változásoknak megfelelően alakítja ki. Az emberiség fönnmaradásának egyik alapvető szükséglete a kornak megfelelő, a mindennapi élet biztonságát lehetővé tevő keretrendszerek folyamatos megértése és átalakítása.

Németország föderalista hagyományai rendkívül erősek, a helyi (tartományi) és az állami (szövetségi) hatáskörök és feladatok elkülönítését és végrehajtását bonyolult, rugalmas és egyértelmű szabályozás biztosítja. Így van ez az oktatásügyben is, amely tartományi hatáskörbe tartozó feladat.

Módszertani ajánlások Az emberiséget – a régészeti kutatások tanúsága alapján – már több százezer éve foglalkoztatja, hogy megtalálja és megértse az egyéni és közösségi élete értelmét, a természethez, más emberhez (családjához, nagyobb közösségeihez) való kapcsolatának vélt vagy valós összefüggéseit, keretrendszerét. A fő kérdések lényegében a kezdetek óta nem változtak, a ma – gondolkodó – emberének […]

A kétszintű érettségi feladataiban rendszeresen megjelennek a rendszerváltásra és következményeire vonatkozó kérdések. Az elmúlt három év esszéfeladatai (a tesztfeladatoknál a 12. kérdés kifejezetten az 1990 utáni Magyarországra kérdez) a következők voltak:

A mai magyar társadalom többsége a „másság” képviselőjeként tekint cigányként/romaként számon tartott honfitársaira. Elfogulatlan történészként, történelemtanárként ez egyrészt önmagában különös szóhasználat – hisz’ számos igazán ismeretlen, valóban más népről tanítunk. Másrészről viszont ez a lehangoló valóság – valóban nem ismerjük a romákat. Talán azért nem, mert magunkat sem ismerjük.

Az Ismerősök? Idegenek? program harmadik beszélgetése. Kossuth Klub, 2013. március 2. 10.00.

Az Ismerősök? Idegenek? program második beszélgetése.

2002 őszén rendhagyó pályázati felhívásra lettem figyelmes, amit az akkori Oktatási Minisztérium és a Történelemtanárok Egylete írt ki a Nemzeti Emlékezet Program keretében abból a célból, hogy a résztvevő tanárok és diákok méltó módon emlékezhessenek meg a hatvan évvel azelőtti doni katasztrófa áldozatairól, a harcoló katonákról, a kivezényelt munkaszolgálatosokról, illetve a háborús traumákat évtizedekig feldolgozni […]

Az Európán kívüli beköltözők helye a magyar társadalomban. Az beszélgetés témája arab (muszlim) illetve a kínai népesség magyarországi megjelenése és a velük való együttélés lehetősége, az új típusú előítéletek születésének elemzése, az ezek elleni fellépés lehetőségei. Időpont: 2013. február 2. 10:00.

Nemzeti Emlékezet Program 1. (első tanulmányi kirándulás), 2003 Amikor 2002 őszén, szinte véletlenül, rábukkantam az akkori Oktatási Minisztérium és a Történelemtanárok Egylete felhívására, nem nagyon tudtam, mire számítsak. Mint történelemtanárt is érdekelt a téma, és valamelyest magam is „érintett” voltam, vagyok – nagyapám a magyar 2. hadseregben szolgált, „megjárta a Don-kanyart”. Megírtam hát és elküldtem […]

Tíz évvel ezelőtt, 2003. január 24-én a Donnál harcoló 2. magyar hadsereg arcvonalból történő kivonásának 60. évfordulójára emlékezendő a résztvevők tanulmányi kirándulás keretében látogattak el a helyszínre. Ezzel a kirándulással vette kezdetét a TTE szakmai szervezésében Nemzeti Emlékezet Program. Összeállításunk feleleveníti a program indulását és az első tanulmányi kirándulást.

A Történelemtanárok Egyelte műhelybeszélgetés-sorozatot rendez történelemtanárok számára a toleranciára nevelés erősítése érdekében. A résztvevők feldolgozzák a meglévő tapasztalatokat, keresik a továbblépés lehetséges irányait.