Jókai ambivalens viszonya a „tót népséghez”: egyik legellenszenvesebb alakját Štúrról mintázta, más szlovákokról szuperlatívuszokban beszélt.

“Ki választhatja szét, / Mit összefont az ég, / Szlovákot és magyart / Ki választhatja szét?”

A cikk a szerzőnek a Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciáján 2024. október 5-én A tájékoztatás és a félretájékoztatás szerepe az Egyesült Királyság EU-ból való kiválásában című előadásához kapcsolódik.

Címe: Fizetett politikai dezinformáció Magyarországon A videó itt nézhető meg (52:05) Az előadáshoz kapcsolódó PPT Kapcsolódó anyag:A konferencia oldala

Címe: A közelmúlt amerikai kampányainak igazságdeficitje

Az órákat Szalay Zoltán, a Napunk vezető szerkesztője és Bárány Balázs, a Tényleg szerkesztője tartotta.

A konferencia résztvevőinek egyetértésével a TTE Bizottmánya fogalmazta meg az állásfoglalást.

Címe: Mesterséges intelligencia és dezinformáció – utópiák és disztópiák 

Terézváros polgármestere házigazdaként üdvözölte a jelenlevőket

Állítás: A 19. században a szlovák-magyar szembenállás pártalapú volt. Cáfolat: A valóságban a közéleti szereplés és a politikussá válás útjai nagyon eltérőek voltak a magyar és a szlovák oldalon, hiszen a politizálás 1848 előtt a magyar nemesség monopóliuma volt. Bővebben Közös múlt: ismeretekkel a történelmi tévhitek eloszlatásáért – szlovák és magyar történelemtanárok munkájának támogatása nyomtatott […]

Állítás: A szlovák történelem nem nyúlik vissza régebbre 1993-nál, amikor létrejött Szlovákia. Cáfolat: A szlovákok történelme 1918 előtt egybe esik a Magyar Királyság történelmével, azt követően Csehszlovákia, illetve az önálló Szlovákia történelmével.

Állítás: Kossuth Lajos és Petőfi Sándor szlovák volt, mert szlovák anyanyelvű felmenőkkel rendelkeztek. Cáfolat: Ha a nemzeti hovatartozásra úgy tekintünk, amely nem genetikusan, hanem az oktatás és a kultúra csatornáin keresztül öröklődik, és ebből kifolyólag akár választható is, akkor Kossuth és Petőfi magyarsága megkérdőjelezhetetlen.