A Tényleg!? cáfolós cikke. Állítás: A kommunista rezsim bűneinek jóvátétele teljesen elmaradt. Válasz: A jogi és erkölcsi jóvátétel már a szabad választások előtt megkezdődött, az anyagi jóvátételre pedig több megoldás is született. Az azonban kezdettől vitatott volt, hogy mennyi és milyen jóvátétel a lehetséges és hasznos.

Cikk a Tényleg Cáfolós rovatában. Állítás: A taxisblokádot a kormány megbuktatására szervezték.Válasz: Nincs hitelt érdemlő forrás arról, hogy a blokád közvetlen célja a kormány megbuktatása lett volna. Ettől független, hogy az SZDSZ késznek mutatkozott, hogy éljen a váratlan lehetőséggel.

A Tényleg!? cáfolós cikke.Állítás: A Fidesz az SZDSZ kistestvére volt, később azonban elárulta elveit.Válasz: A két párt kapcsolata valóban szoros volt a kezdetekkor, ám viszonyukat számos ellentét is megterhelte.

Cikk a Tényleg Cáfolós rovatában. Állítás: 1988-89-ben reális veszély volt, hogy az MSZMP konzervatív szárnya a Munkásőrség felhasználásával megakadályozza a demokratikus átmenetet.Válasz: Nincs adat arra, hogy a munkásőrséget bárki be akarta volna vetni, és 1989 májusától erre lehetőség sem volt.

A Tényleg Cáfolós rovatában:Állítás: Az új pártok hemzsegtek a volt ügynököktől.Válasz: Az állítás lehet, hogy igaz, de nem bizonyítható. Elterjesztése mögött politikai szándék is húzódhat, mindenesetre az ügynökakták egy részét megsemmisítették, a fennmaradók nyilvánossága pedig 30 év után sem valósult meg.

A Tényleg Cáfolós rovatának írása. Állítás: A népi-nemzeti mozgalom nem foglalkozott emberi jogi kérdésekkel. Cáfolat: Az 1980-as években a népi-nemzeti ellenzék képviselői (is) számon kérték az emberi jogokat a román és csehszlovák párt- és állami vezetésen. Ennek során mellőzték a háború előtti irredenta érveket, és a falurombolás idején minden erdélyi mellett kiálltak, nemzetiségre való tekintet […]

A Tényleg Cáfolós rovatának írása.Állítás: Egyedül az ún. „demokratikus ellenzék” szállt szembe a Kádár-rendszerrel az 1980-as években.Válasz: Bár leglátványosabban a demokratikus ellenzék lépett fel a Kádár-rendszerrel szemben, de volt más ellenzéke is, továbbá az ellenállás más formái is előfordultak.Részletek

A Tényleg Cáfolós rovatában: Állítás: Az ún. „demokratikus ellenzéket” hidegen hagyták a nemzeti sorskérdések. Válasz: A demokratikus ellenzék kiadványaiban, rendezvényein sokat foglalkozott ilyen problémákkal, de más megközelítésben és hangsúlyokkal, mint a „népi” ellenzék. Részletesen a Tényleg!? oldalán

A Tényleg Cáfolós rovatának cikke. Állítás: A Kádár-korszakban a nemzeti érzés nem jelenhetett meg a kultúrában.Cáfolat: A Kádár-kori Magyarország a szovjetizált blokk részeként számos tekintetben nem politizálhatott önállóan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzeti érzés ne érvényesülhetett volna – persze, bizonyos témák tabusítása mellett – a kultúrában.

Az MTA-végjáték kapcsán a kezdetekről: miért nem az „igazi” alsótáblán ajánlotta fel Széchenyi az éves jövedelmét? Mi az a kerületi tábla, hol ülésezett Pozsonyban és miért? Hogyan lehet a hatvanezer 3600, és még egyszer hatvanezer? Mi köze a szlovák függetlenségi nyilatkozatnak Széchenyi felajánlásához? Aktuális írás a Tényleg!? oldalán

A rendszerváltás egyik fontos eseménye volt a harmincegy éve, 1988. június 27-én lezajlott budapesti tömegtüntetés. Az erdélyi falurombolás ellen szervezett akció megszervezésében aktív szerepet játszott a „népi ellenzék”, amely korábban kevésbé vállalt konfrontációt a Kádár-rendszerrel, mint a „demokratikus ellenzék”. Ugyanakkor már évtizedek óta folyamatosan jelen volt óvatosabb társadalomkritikus írásokkal. Folytatás a Tényleg oldalán

Állítás: 1990 környékén a szovjet politikai vezetés nem akarta kivonni csapatait Magyarországról. Ezt Orbán Viktor követelte először nyilvánosan 1989. június 16-án.Válasz: A szovjet (később orosz) és a magyar fél között már 1989-ben megindultak a csapatkivonásra vonatkozó tárgyalások. Az ellenzék számos alkalommal követelte nyilvánosan 1989. június 16-a előtt is. Részletek