Az akadémia alapítója tiszteletére, halálának 150. évfordulója alkalmából rendezendő Széchenyi-emlékévben nagyszabású Széchenyi-kiállítást rendez az MTA – jelentette be a múlt héten Pálinkás József, az Akadémia elnöke. (Forrás: Múlt-kor)
A világhírű magyar élete utolsó napjait egy bécsi elmegyógyintézetben töltötte, ahol a férfit egyesek szerint meggyilkolták. Cselszövések, magyargyűlölet, és egy rejtélyes betegség, avagy mi történhetett az anyák megmentőjével. (Forrás: Múlt-kor)
Az MSZMP már a kezében lévő állami vagyon átmentésén mesterkedik; a budapesti telefonszámok hétjegyűek lesznek; mindeközben hirtelen mindenki Béres-cseppet szeretne vásárolni.
Manapság a tót népnév hallatán valamiféle mögöttes, rendszerint pejoratív tartalomra gondolunk. Pedig korántsem volt ez mindig így… Szende László szótörténeti körképe a Múlt-koron.
Húsz évvel ezelőtt, 1989. szeptember 18-án értek véget a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai. A rendszerváltó ellenzék és az MSZMP képviselőinek három hónapon keresztül folytatott vitájának jelentős szerepe volt az egypártrendszer megszűnésében és a pluralista demokrácia létrehozásában. (Forrás: FN)
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter megígérte, hogy Kenedi János történész megkapja azokat a kért iratokat, amelyek átadására a strassbourgi bíróság kötelezte a magyar államot. A titkosításukat is feloldják, ezért a történész már másolatot is készíthet. (Forrás: Index)
Szeptember 10-től az NDK állampolgárok útlevél, személyi igazolvány vagy a Vöröskereszt által kiállított igazolás birtokában szabadon távozhattak egy harmadik országba. Az MSZMP platformosodik, illetve halad a szétesés felé.
Kezdjük az új tanévet egy kis visszatekintéssel. Az 1989-es nyár kétségkívül egyik legégetőbb kérdése a Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek sorsa volt. Közben a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozásának huszonegyedik évfordulóján hatalmas tüntetések voltak a prágai Vencel téren, amelyre Magyarországról is érkeztek ellenzéki csoportok.
Hetven éve, Lengyelország lerohanásakor a németbarát Magyarország több mint százezer lengyel menekültet fogadott be. A lengyelek ruhát, élelmet, szállást kaptak, gyermekeik lengyel iskolákban tanulhattak. (Forrás: Hírszerző)
Mennyire tekinthető valósnak, és mennyiben csak történészi képzelgésnek a Kállay Miklós miniszterelnökségéről az elmúlt évtizedekben kialakított kép? Többek közt ez is kiderül Joó András elemzéséből, aki az 1942-44 közötti magyar külpolitika lehetőségeit mutatta be nemrég megjelent könyvében. (Forrás: Múlt-kor)