Idén hetven éve annak, hogy a 2. magyar hadsereg súlyos vereséget szenvedett a Don partján. Ma már a legfiatalabb túlélő is legalább 89 éves. Ez az első olyan kerek évforduló, amelyről elmondható, hogy a mai mindennapi emlékezet liturgiájában az események szemtanúi már gyakorlatilag nem játszanak szerepet. Mindezért talán arra is eljött az idő, hogy leszámoljunk […]
Eddig nem látott levélben mesél apja, Erwin Rommel haláláról Manfred Rommel, aki a szövetségeseknek diktálta le, mi is történt valójában az öngyilkosságba kergetett legendás vezértábornaggyal. (Múlt-kor)
Egy pártszóvivő szándékolt vagy véletlen bakizása, egy tehetetlen határőr, egy nem sokkal korábban visszavont tűzparancs és néhány elszánt berlini – több tényező együttesen vezetett odáig, hogy 1989. november 9-én erőszak nélkül leomlott a berlini fal. Az eseményeket elindító Günter Schabowski szerint a történelmi esemény a magyar határnyitás nélkül aligha zajlott volna ilyen békésen. Huszonkét éve, ezen a napon hivatalosan […]
Izrael harcban született, a britek elleni háborúban. Matthew Hughes, a Brunel Egyetem politikatudomány és történelem tanszékének tanára arra keresi a választ, hogy a brit gyarmati erők a második világháború utáni években miért nem tudtak megbirkózni a zsidó felkeléssel.
Petőfi Sándor, azt követően, hogy Mészáros Lázár hadügyminiszter éles megjegyzésekkel illette honvédtiszthez nem illő ruházata miatt, 1849. február 17-én lemondott századosi rangjáról: „kapitányi egyenruhámat levetettem, miután azt nyakravaló nélkül egyátaljában nem lehet viselni”. (Németh György / MOL)
Ötvenhat éve, 1956. október 29-én az izraeli csapatok megtámadták Egyiptomot, majd a britek és a franciák is beavatkoztak a Szuezi-csatorna visszaszerzése érdekében. Az akció brit szempontból totális kudarc volt. (Index / BBC History)
Észak-Görögországban, Amfipolisz városához közel, Serres mellett tárták fel azt a sírt, amely a feltételezések szerint Nagy Sándor felesége, Rhóxané és fia, IV. Alexandrosz földi maradványait rejti – olvasható a Greek Reporter angol nyelvű görög hírportál cikkei között.
Rózsa Sándor nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit. A népi emlékezet és a művészi feldolgozás azonban gyakran távol áll a valóságtól, a romantikus kép mögött ridegebb tények húzódnak meg. (Zsupos Zoltán, Magyar Országos Levéltár)
Az egyetlen magyarországi Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert utolsó itthoni éveiből származó levelek talán segítenek abban, hogy megértsük, miért döntött úgy, más országban folytatja tudományos munkásságát. (MOL, Nagylaki Endre)
2010-ben a Konrad Adenauer Alapítvány, a Friedrich Ebert Alapítvány, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Hanns Seidel Alapítvány és a Táncsics Alapítvány támogatásával 24 családtörténeti és életút interjú, valamint 4 kisfilm elkészítésére vállalkoztunk. Az interjúk a Családtörténeti és életútinterjúk című gyűjteményben találhatók, a rövidfilmeket a bővebben gombra kattintva tekinthetik meg.
Törökországban máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás, amelynek borzalmait csak az európai zsidók több mint két évtizeddel későbbi holokausztja múlta felül. Az örmény genocídium sokáig titkolt következményeiről, a Törökországban iszlamizált örményekről tartott előadást egy török kutatónő Budapesten. (Szegő Iván Miklós – Origó)