Viszonylag pontos információkkal rendelkezett a NATO a román és a magyar szocialista rendszer működéséről az 1956-os magyarországi forradalmat követő mintegy két évtizedben – derült ki Novák Csaba Zoltán és Fodor János romániai magyar történészeknek a brüsszeli Balassi Intézetben tartott szerda esti előadásából. (MTI)

Valóban békeajánlatot vitt magával Hess titokzatos angliai útja során – állítja új könyvében egy történész, aki szerint a német hadsereg egész Nyugat-Európából kivonult volna, ha a britek garantálják a semlegességet a Szovjetunió megtámadása esetén. (Múlt-kor)

Szörnyeteg, zsarnok, púpos, elsorvadt karú: kevéssé hízelgő kép alakult ki III. Richard angol királyról – akiről az egyetlen fennmarad képet ráadásul halála után festették –, aki a történészek szerint a Tudor-kori propaganda áldozata lett. A régészeti bizonyítékok azonban arról árulkodnak, hogy bár Shakespeare túlzott, amikor drámájában szinte kriplinek festette le a tavaly szeptemberben, egy leicesteri […]

Lőrinc László a Tényleg?! oldalról beszélget Novák Péterrel a Gazdasági rádió Kultúrpart című műsorában. A hangfájl innen tölthető le (.mp3 11,8 Mb).

Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 55. évfordulóján, egy 560 felvételből álló fotóriport közlésével a forradalomra szeretnénk emlékezni. A fényképek szerzője Nagy Gyula. Ha valaki nem is olvassa végig ezt az írást, a nevet tessék megjegyezni! Ilyen heroikus alapossággal ugyanis kevesen dokumentálták a forradalom budapesti eseményeit, helyszíneit, szereplőit. (Szepessy Ákos, Tamási Miklós/Fortepan.hu)

1846-ban, amikor a Sió még nem volt hajózható, gőzhajógyár pedig nem volt a tónál, hogyan kerülhetett a Balatonba egy gőzhajó? Miképpen kötött ki, ha nem voltak még kikötők? Mi köze volt a sóhoz, és mik voltak az első osztály luxus extrái?

Bakay Kornélról III. Amikor már semmi sem számít, sem idő, sem tér, sem alany, sem állítmány. A törökbarátok törökellenesek voltak. A Habsburgok nem hálálták meg nekünk, hogy 700 évig harcoltunk ellenük, hanem felosztottak minket Trianonban. És más hasonlók a mártírológiai gyógyszerkészletből.

Egy bahreini régészeti lelőhely ásatási munkálatai során fedezték fel a világ egyik legrégebbi kereskedelmi civilizációjának nyomait, amelyről fejlettsége ellenére viszonylag keveset tudunk. A Dilmun-civilizáció az i. e. 3. évezredben az egyik legfontosabb ókori kultúra volt a térségben és összekötő kapocsként szolgált Mezopotámia és az Indus-völgy között. (Múlt-kor)

Bakay Kornélról II. Hogyan jutott a régész a rendszerváltás után a sérülékenytől a győzhetetlenig, az otrombától a csodálatosig, a fosztogatástól az osztogatásig, bizonyítandó, hogy mi vagyunk a legjobbak?

Bakay Kornélról I. Háromrészes sorozatunk a márciusban kitüntetett Bakay Kornél régész történelemhasznosításával foglalkozik, mely sok ponton hasonlít a leninistákéra. Az első részben a gyűlölet és harc szerepéről lesz szó.

Ezúttal az MSZMP vezetők 1974-es facebook üzenetváltása jutott szerkesztőségünkhöz. Ünnepi komolytalankodás – másodszor

Sajátos, konspirációs körülmények között született meg Deák Ferenc 1865. április 16-án napvilágot látott húsvéti cikke. Húsvét előtt néhány nappal Salamon Ferenc történész, a Pesti Napló újságírója éppen szokott munkáját végezte a szerkesztőségben. Váratlanul hozzá lépett a lap szerkesztője, báró Kemény Zsigmond. „Izgatott és titkolódzó fontoskodással a tudtomra adta – emlékszik vissza Salamon évekkel később –, […]