(Frissítés: 2024.01.15.)Beszélgessünk történelemismeretünk „melléfogásairól”!A program vezetője Bárány Balázs történelemtanár. Szakértő: Kanyó Ferenc történész. Téma: A középkorral kapcsolatos tévhitek Történész szakértőnkkel a középkor ezer évéhez kapcsolódó közkeletű tévedéseket, legendákat tekintjük át. Szóba kerülnek a magyarság eredetét firtató legendák, hogy mennyire jogos a „sötét középkor” szókapcsolat, a mindennapi élet (főként a higiénia) kérdései, valamint számos olyan, napjainkban […]

Beszélgessünk történelemismeretünk „melléfogásairól”! A program vezetője Bárány Balázs történelemtanár.

Hogy volt, hogy nem volt…– történelmi legendákról és tévtanokról kávéházi hangulatban! A TTE előadás sorozata 5 alkalommal az IF Jazz Caféban. Első alkalom november 20. 17 óra Regisztrálni a https://tte.hu/ oldalon lehet. „A rómaiak Karthágó helyét sóval hintették be.” „A középkorban az emberek nem fürödtek.” „A vikingek szarvakkal díszített sisakot viseltek.” Ez csupán három azok […]

A TTE előadássorozata 5 alkalommal az IF Jazz Caféban. „A rómaiak Karthágó helyét sóval hintették be.” „A középkorban az emberek nem fürödtek.” „A vikingek szarvakkal díszített sisakot viseltek.” Ez csupán három azok közül a tévhitek közül, amelyek különféle filmek, művészeti alkotások és egyéb kulturális hatások nyomán napjainkig igen elterjedtek. Hogyan keletkeztek? Mi a valóság mögöttük?

A SozialMarie, a legrégebbi európai társadalmi innováció-díj idei kiosztása kapcsán a 2020-ban díjat nyert Ténylegről beszélget Bíró Bori a Szerepvállalás című műsorban Bárány Balázzsal, a TTE tagjával. Miért indult ez a projekt? Ki írhat az oldalra? Mire fordítottuk a SozialMarie díjjal járó pénzjutalmat? Mi a Tényleg célcsoportja? Miképp lehet az ideológai oldalaktól megfelelő távolságot tartani? […]

Milyen válaszokat kap az, aki népszerű történelmi mítoszokat az OpenAI csetrobotjával ellenőriztetne? Az értékelésben Lőrinc László segített.

Állítás: Azért lett ilyen szigorú a béke, mert a nagyhatalmak vezetői (pl. Clemenceau) ellenszenvvel viseltettek Magyarország iránt. Cáfolat: A trianoni béke több történelmi folyamat eredményeként jött létre, melyet nem lehet valamilyen magyarellenes összeesküvésre leegyszerűsíteni. Kifejtés

Állítás: Egy sikeres katonai ellenállás a béke újratárgyalásához vezetett volna, ahogyan ez a törököknek sikerült is. Cáfolat: Törökország teljesen más földrajzi, katonai és etnikai helyzetben volt, mint Magyarország, ezért a két ország között nem érdemes párhuzamot vonni, de még az ő ellenállásukra is csak a béke megkötése után került sor. Kifejtés

Állítás: A békekonferencián a győztesek ígéretet tettek arra, hogy a trianoni békeszerződés rendelkezéseit bizonyos idő múlva felülvizsgálják. Más verziók szerint a békének 100 év múlva le kellett volna járnia. Cáfolat: A békeszerződésben ilyesmiről szó sincsen, a félreértést minden bizonnyal a Millerand-kísérőlevél szülte. Trianon különben már előbb érvényét vesztette, ma az 1947-es békében meghúzott határok érvényesek.

A nácizmus, hitlerizmus iránti érdeklődés nem lankad. Az első fontos felvetés rendszerint az: miként juthatott hatalomra ez a párt Németországban, a „költők, filozófusok és zeneköltők” hazájában.

Állítás: A trianoni békét valójában a háttérben meghúzódó erők (főként olyan titkos társaságok, mint a szabadkőművesek) kényszerítették Magyarországra. Ezek célja az ezeréves magyar állam szétverése, valamint erőforrásainak megszerzése volt. Cáfolat: A béke az első világháború alatt kötött államközi megállapodások, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia kisebbségeivel kötött egyezségek eredményeként jött létre. A döntésben titkos társaságoknak szerepe nem volt. Kifejtés

Állítás: A trianoni béke következtében a magyar gazdaság életképtelenné vált. Cáfolat: A magyar gazdaság a húszas években meglepően gyorsan talpra állt, ami önmagában cáfolja azt, hogy a béke életképtelenné tette. Kifejtés