• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Egy asszony élete a Duna két partjáról nézve. Báthory Erzsébet legendája a magyar és a szlovák közvéleményben
2025. május 4. vasárnap, 15:24
Címkék: Tényleg!?

Báthory Erzsébet neve évszázadok óta a „véres grófnő” legendájával forrt össze – de vajon mennyi igaz ebből a hátborzongató hírnévből? Lengyel Tünde a mítosz születését, történelmi torzulásait és a szlovák–magyar közvélemény gyökeresen eltérő értelmezéseit tárja fel, miközben megkérdőjelezi, hogy bűnös volt-e a történelem egyik leghírhedtebb asszonya – vagy csupán egy politikai játszma áldozata?

Báthory Erzsébet úgy vonult be a történelembe, de főleg a köztudatba, mint a világ legrosszabb hírű asszonya. Lucrezia Borgia, Medici Katalin vagy akár Tudor Mária, ismertebb nevén „Bloody Mary” is alulmaradtak a konkurenciában, és bár ezeknek a hölgynek is számos áldozatát szokták emlegetni, egyik sem vetélkedhet Erzsébet saját kezűleg 300, 650 vagy akár több ezer kivégzett szüzével, akiknek vérét aztán fiatalító és szépítő kúrára használta. A Guinness rekordok könyvében Báthory Erzsébetet tüntették ki a kétséges és nem igazán hízelgő „világ legvéresebb asszonya” titulussal.

Medici Katalin, Báthory Erzsébet, Lurcezia Borgia és Tudor Mária portréja

Néhány év múlva a Báthory-legenda megéri a háromszáz éves „születésnapját”. Túróczi László 1729-ben kiadott Ungaria suis cum regibus data című „bedekkerének” megjelenése óta mára már összeszámolhatatlan mennyiségű mű született, többé vagy kevésbé komoly vagy kétes megállapítással, rengeteg szakavatott „báthoryológus” született és tevékenykedik szorgalmasan a mai napokig, hogy megossza a közvéleményt. Vitathatatlan, hogy a könnyebb zsáner, elsősorban a regények, filmek, főleg a pornó vagy horror-feldolgozások, sokkal nagyobb érdeklődést keltettek fel, mint a kutatásokon alapuló komoly tanulmányok. Ebből kifolyólag természetes, hogy a köztudatban maradandóbbak azok az információk, amelyeket egy író fantáziája szült, mint azok, amelyekre egy történész hosszú és aprólékos kutatással tapintott rá. Báthory Erzsébet életét egy királyságban élte le, ami ma már két állam. Magyarország és Szlovákia közti határt képező Duna mintha nemcsak az országokat választaná el, hanem a közvéleményt is. Az egyik parton az úrnő inkább bűnös, a másikon inkább ártatlan…

Folytatás

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Általános

Családtörténeti és életútinterjúk a történelemórán

Egyezzünk ki a múlttal!

Emberi jogok tanítása

GULAG-GUVPI

Hisztorizás podcast

Holokauszt

Ismerősök? Idegenek?

Nemzeti Emlékezet Program

Szlovák-magyar közös múlt

Tankönyvbírálat

Tanulmányút

Történelemtanárok Országos Konferenciája

Történelemtanítás a gyakorlatban

Ünnepek, évfordulók

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 6.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emléknap gyász interjú Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017