• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Tanár-diák ellentéteket szül a tandíj
2008. március 3. hétfő, 0:00

A
hallgatók elégedettek a felsőoktatás színvonalával, az oktatók jóval
kevésbé – részben a hallgatók hozzáállása miatt. Ezért is lehet, hogy a
diákok többsége ellenzi, az oktatók többsége viszont támogatja a tandíj
bevezetését. Ez derül ki abból a kutatásból, amelyet a Medián a
Népszabadság megbízásából készített.

A bolognai folyamat alapvetően átalakította a
felsőoktatást, a közvéleményt azonban most a közelgő népszavazás miatt a
képzési hozzájárulás, vagyis a tandíj kérdése foglalkoztatja.


A diákok sokkal jobb véleménnyel
vannak a felsőoktatási képzésről, mint az oktatóik. A kutatásban
megkérdezett csaknem ötszáz egyetemi és főiskolai hallgató a közepest
jelentő 50 pontnál jóval magasabb „osztályzatot” adott a saját
intézményének az értékelési szempontok mindegyikében. A képzés szakmai
színvonalát 42 százalékuk jónak, további 28 százalékuk nagyon jónak
minősítette. A legtöbb kritikus véleményt a munkaerőpiac elvárásaihoz
való alkalmazkodás váltotta ki, de a többség ezzel is elégedett. Sőt, a
vizsgálatban megkérdezett fiatal, diplomás munkavállalók túlnyomó
többsége is azt mondta, hogy a tanultakat jól tudta használni a
jelenlegi munkájában.


Az oktatók
ennél kritikusabbak. A képzés általános színvonalát 17 ponttal ítélték
rosszabbnak, mint a hallgatók, sőt még a tanárok hozzáállásáról is
kedvezőtlenebb volt a véleményük, mint a diákoknak. Persze: a közepes
színvonalért elsősorban nem magukat, hanem a körülményeket és –
tegyük hozzá – sokan a hallgatókat is hibáztatják. Amikor az
oktatóknak a saját szavaikkal kellett megfogalmazniuk, hogy mit tartanak
a magyar felsőoktatás és a saját intézményük legfontosabb problémáinak,
akkor a legtöbben az alulfinanszírozást (71 százalék), a tömegképzés
általánossá válását (46 százalék) és sokszor az utóbbival összefüggésben
a hallgatók felkészületlenségét és motiválatlanságát (52 százalék)
említették. „Rossz osztályzatot” kaptak a diákok akkor is, amikor a
tanárok tizenöt szempont szerint értékelték a felsőoktatás helyzetét: a
hallgatók mentalitásánál csak az oktatók anyagi megbecsülését tartották
rosszabbnak.


Elképzelhető, hogy a
hallgatók azért is ennyire elégedettek a képzéssel, mert nem is
tulajdonítanak annak különösebb jelentőséget az életben való boldogulás
szempontjából. Amikor például arról kérdeztük a fiatalokat, hogy mi
szükséges ahhoz, hogy valaki jó állást találjon, a legtöbben a
kapcsolatokat említették, a képzettség szempontjai pedig az utolsó
helyre kerültek. Az egyetemre, főiskolára készülő fiatalok fele a
leginkább azzal magyarázta a terveit, hogy „diploma nélkül nem lehet jó
munkát találni”, de a képzés során szerzett tudást sokkal kevesebben
említették, ennél még az is fontosabb volt, hogy az „önbecsüléshez
fontos, hogy diplomát szerezzen”.


Azzal kapcsolatban a katedra mindkét oldalán állók elég
szkeptikusak, hogy a bolognai folyamat javít-e a felsőoktatás
helyzetén. A hallgatók valamivel nagyobb arányban (36 százalék) mondták
azt, hogy ennek hatására romlik, mint hogy javul (31 százalék) a képzés
színvonala. Az oktatók körében ennél is általánosabb a pesszimista
vélemény (55 százalék szerint ettől romlik a képzés általános
színvonala), sőt vannak (6 százalék), akik a magyar felsőoktatás
legnagyobb problémájának épp a bolognai folyamatot tartják, ami sokak
számára nem differenciált képzési rendszert jelent, hanem éppen a
tömegoktatás szinonimája.


A
tandíjról viszont igencsak mást gondolnak a hallgatók és az oktatók.
Azon nincs mit csodálkozni, hogy a fiatalok nem lelkesednek azért, ha
fizetniük kell, az azonban nem magától értetődő, miért épp azok
támogatják a leginkább, akiknek már van diplomájuk, és miért azok
ellenzik a leginkább, akik nem is tervezik, hogy tovább tanulnak. Úgy
tűnik, ők úgy érzik, a tandíj bevezetésével még messzebb kerültek a
tovább tanulás lehetőségétől. Az érettségizett vagy érettségi előtt
álló, de továbbtanulást nem tervező fiatalok bő egyötöde elsősorban a
tandíjjal magyarázta azt, hogy miért nem akar egyetemre, főiskolára
menni.


Az oktatók közel fele is
tart attól, hogy a tandíj bevezetése növelné a képzésbe kerülők közötti
egyenlőtlenséget, ám sokan pozitív változásokat várnának attól, ha a
hallgatók is hozzájárulnának a képzésük költségeihez. Hogy csak a
legproblémásabbnak ítélt területeket említsük: minden második oktató
szerint javulna a hallgatók hozzáállása, minden harmadik szerint a
képzés jobban igazodna a munkaerőpiac elvárásaihoz, és minden negyedik
bízna abban, hogy ettől javulhatna az oktatók anyagi helyzete. Viszont,
ha rajtuk múlna, akkor az oktatók a kormány terveihez hasonlóan a
tandíjból befolyó pénz közel felét (28 százalékát tanulmányi eredménytől
függő ösztöndíj, további 15 százalékát pedig szociális támogatás
formájában) visszaadnák a hallgatóknak.


Az elemzés két kutatás adatait tartalmazza. Az egyiket
2007. november 24-e és december 12-e között készítette a Medián a 16 és
35 év közötti lakosságot nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség
szerint reprezentáló 1700 fő személyes megkérdezésével. Ezt a mintát a
megfelelő mintanagyság elérése érdekében egy 300 fős, egyetemi,
főiskolai hallgatókból álló minta egészítette ki. A másik kutatás 2008.
január 28-a és február 8-a között készült az állami felsőoktatási
intézményekben dolgozó főállású oktatókat nem, beosztás és intézmény
szerint reprezentáló 500 fős mintán, online megkérdezéssel.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Általános

Családtörténeti és életútinterjúk a történelemórán

Egyezzünk ki a múlttal!

Emberi jogok tanítása

GULAG-GUVPI

Hisztorizás podcast

Holokauszt

Ismerősök? Idegenek?

Nemzeti Emlékezet Program

Szlovák-magyar közös múlt

Tankönyvbírálat

Tanulmányút

Történelemtanárok Országos Konferenciája

Történelemtanítás a gyakorlatban

Ünnepek, évfordulók

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 2.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emléknap gyász interjú Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017