Mi közük a gyerekeknek a történelemhez? Mit kezdjenek az Árpád kor vagy az ókor eseményeivel, amikor már 1956 történéseit is a múlt süllyesztőjéből ássák elő. Hogyan érthetik meg az iskolások, hogy a mi életünk és mindennapjaink is történelem lesz egyszer, ahogy a történelem is emberi hétköznapokból állt össze régen? 25 szelfi az Árpád-korból címmel írt […]

Az alábbi kritika a kerettantervet is érinti, de leginkább a kerettanterv tankönyvi interpretációját és a kirívó szakmai pontatlanságokat kritizálja.

Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent a Magyar Nemzetben a szabadkőművesség, a magyar történelem és a magyar kultúra kapcsolatáról. Véleménycikk.

MTI-közleménnyé avanzsált politikusi Facebook-posztra csakazértis’ szakmai reagálás – Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó írása.

Konok Péter rendhagyó recenziója Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból című könyvéről. A történész és lánya együtt olvasták a könyvet. Kihagyhatatlan, mi az olvasata történésznek, illetve egy diáknak ugyanarról a műről.

Ritka, de előfordul, hogy egy könyv hatására az ember felkeresi egykori középiskolai tanárát. Munkatársunk így tett, miután kézbe vette a 25 szelfi az Árpád-korból című kötetet – a találkozón pedig nemcsak a régmúlt történelmi titkaiba nyert betekintést, de egy kisközösség negyedszázados legendájának hátterét is sikerült felfejtenie. Lőrinc László, az AKG átlagosnak semmiképp sem nevezhető történelemtanára, az […]

Egy középszintű nyelvvizsga és egy emelt szintű szakirányú érettségi mostantól bemeneti követelmény a felsőoktatásba. Ám mindez egy sor kérdést vet fel a pontszámításban, az információk pedig ellentmondásosak. Mindez néhány hónappal a felvételi előtt!

Emberi jogi nevelés az iskolákban. Interjú az EJHA koordinátorával.

A mára a létező szocializmus és az Amerika-ellenesség egyik ikonikus alakjává vált Fidel Castróban, aki 1959-től egészen a 2000-es évek első évtizedéig terelgette országát a társadalmi egyenlőség felé, Havannában töltött egyetemi évei előtt még nem sok volt meg a későbbi antiimperialista mozgalmárból. Sőt, láthatólag nagy rokonszenvvel viseltetett az országát a két világháború közt jellemző izolacionista […]

B. Zsolt esete az érettségizőkkel, az érettségivel és úgy általában a tudással.

Miért láthatatlanok a nők a történelemtanításban? Felszámolható-e a történelemtanítás nemi egyoldalúsága? Knausz Imre írása 3 pontban foglalja össze, miként kéne változtatni a jelenlegi helyzeten Itt olvasható

Szép ez az újmagyar történelem, csak semmi sem igaz belőle.