Február 25-én az előírások szerint a kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek minden magyar iskolában. Vannak-e bejáratott útjai és egyértelmű értelmezései a tíz éve bevezetett emléknapnak? – kérdezi Viczián Zsófia a Komment.hu-n.

Bár nem valószínű, de ha Sólyom László mégis aláírja a Btk. módosítását, néhány hét múlva tömegesen indulhatnak büntetőeljárások olyan állampolgárok ellen, akik szerint a történelemkönyvekben levő tények a zsidók, cigányok, melegek, értelmi sérültek vagy kommunisták tömeges kiirtásáról hazugságok, és ennek a nézetüknek nyilvánosan hangot is adnak… (Miklósi Gábor írása az Indexen)

Németországban ötödik éve háromévi börtönnel riasztják el az ottani újnácikat a nácizmust dicsőítő gyűlések tartásától. Halmai Gábor az ÉS 2010/7. számában a német joggyakorlatot vizsgálja.

A pártok nem programokon vitatkoznak, hanem egyes részletkérdésekre „repülnek rá”. Ilyen volt a nyugdíjrendszerről szóló vagdalkozás, most a pedagógusok elbocsátása és a szakfelügyeleti rendszer van terítéken. A tanárok külső értékelésére szükség volna, de a szakfelügyeleti rendszer újratöltése több kérdést is felvet. Kiből lesz, és nem lesz-e pártkatona az új szakfelügyelő? (Balla István írása a Figyelőneten)

„Az ellenőrzést, a kívülállók minősítését persze zsigerből utálja az ember. De lehetetlen nem látni, hogy a pedagógusszakma, akárcsak a közoktatás általában, már átbillent azon a minőségi határon, amikor még pusztán a belső erőket mozgósítva javítani lehetett volna a munka minőségét és hatékonyságát.” (N. Kósa Judit, Népszabadság)

A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) szemmel láthatóan kezdi felismerni, mi lehet egy ilyen intézmény küldetése: ezt bizonyította már a 77 filmajándék, és most még inkább 12 év filmhíradóinak közzététele.

Véleményszabadság lévén, szabad ugyan gyűlölködni, csak nem illik. Gond nem ezzel van. Hanem azzal, hogy a nemes cél egy militáns nyelvi fundamentalizmus foglyává, hitbizományává vált – írja Papp László Tamás a Hírszerzőn.

Súlyosbodott-e a helyzet az utóbbi években, változott-e az ilyen cselekmények jellege, és mit lehet tenni a megelőzésért, a megfelelő kezelésért? Novák Imre interjúja Herczog Mária szociológussal az ÉS 2010. január 29-iki számában jelent meg.

Barczi Imre az ÉS 2010. január 22-iki számában összefoglalta a állambiztonsági szolgálat gépi nyilvántartását tartalmazó tizennyolc mágnesszalag lementésének technikai történetét.

Nemcsak a minaret, hanem az építésüket megtiltó svájci népszavazás is olyan, mint egy műalkotás: jelkép, jel és utalás. Mivel Svájcban négyszázezer muszlim, de csak négy minaret található, az Alpok lakóinak feltehetően nem a mohamedán vallási építészettel van bajuk. (Sausic Attila, ÉS 2010. 2. szám)

A Kolibri Színház vezetése azért, hogy tesztelje új előadását, az esti főpróbára meghívott középiskolai tanárokat, akik a radikális szélsőjobb megjelenéséről beszéltek. (Népszava, 2010. január 18.)

Hol volt, hol nem volt, nem volt egyszer egy múzeum. És – úgy tűnik – nem is lesz. Pedig lehetett volna. (Bächer Iván cikke a Magyar Cigány Múzeumról a Népszabadságban)