November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. pedig a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. A protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.(Múlt-kor)

2012. október 6-án rendeztük meg a Történelemtanárok (22.) Országos Konferenciáját Bank és történelem címmel. Az esemény sajtóvisszhangjából válogattunk.

Franciaország leghíresebb törvényszéki orvosa, Philippe Charlier számára a történelmi leletek kutatása valóságos szenvedéllyé vált. A 34 éves orvos és antropológus délelőttönként boncol a Raymond Poincaré klinikán, amely Párizs Garches nevű elővárosában található, délutánonként a párizsi Descartes Egyetemen tanít, szabadidejében pedig azoknak a hatalmas és gazdag embereknek a betegségeit kutatja, akik Franciaország történelmét írták. (MTI)

Tizenkét éves gyerekek is beleszólhattak a szerkesztésébe annak a most megjelent alternatív tankönyvnek, amely a székelyek történetéről szól, és kedden mutatták be Csíkszeredában. A székelyföldi történészek által írt, Hargita És Kovászna megye tanácsa által kiadott, illusztrációban gazdag kötetet nemcsak tankönyvnek szánják, általa a felnőttek is kiegészíthetik ismereteiket. (diakonkormanyzat.hu)

Lehet-e még a „Prágai Tavasz” Magyarországgal kapcsolatos mozzanatairól valami újat mondani, amely árnyalja az utóbbi két évtizedben a témáról született, napvilágot látott adatokat, információkat? Az egész Kádár-korszak, illetve Kádár János politikai szerepvállalása erkölcsi megközelítésének egyik fontos „toposza” a dubčeki reform-folyamat támogatásának majd „elárulásának” kérdése. A történeti diskurzus – döntően jogosan – negatívan közeledett, közeledik a […]

Bölcs döntés volt a konszenzusra jutott rendszerváltók részéről, hogy a rövid, 1918 és 1990 közötti 20. században látott összesen nyolc rendszerváltás után kilencedszerre már nem folyamodtak a „leszámolás” eszközéhez – fogalmazott Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a Levéltári kutatások a rendszerváltozás előtti évtizedek történetének feltárására című, a Magyar Levéltárosok Egyesülete és a […]

Valami csodálkozással vegyes lenézést éreztünk úgy harminc évvel ezelőtt azon az amerikai főiskolán, ahol végighallgattuk az elsőévesek történelemóráját. Nagyjából kilencven percben végigrohant a tanár az ókori görög és római történelmen, ennyi idő alatt megvolt az athéni demokrácia, a görög–perzsa háború, felívelt és leáldozott Nagy Sándor csillaga, kiépült és összeomlott a Római Birodalom, végül eljöve a […]

Esti Kornél Németországban egy kis fürdőhelyen állt meg először, hogy lemossa magáról az út porát. Senkit sem kellett megkérdeznie, hol a tenger. „A söpört, tiszta utcácskákon, pontosan minden tíz méterre csinos oszlop állott, azon fehér zománctáblán mutató kéz, alatta a szöveg: Út a tengerhez. Lehetetlen lett volna jobban kalauzolni az idegent. (Mérő László: Maga itt […]

Virtuális történelemórákon mutatják be az auschwitz-birkenaui múzeum honlapján a volt német haláltábor történetét. (Bata Alexandra, MTI)

Szegény székely írást vagy szentté avatják, vagy nacionalista jelképnek vélik, és megbélyegzik anélkül , hogy bármit tudnának róla. Így aztán a politikai polarizáció egyik markáns szimbólumává kezd válni. (Parászka Boróka, Manna.ro)

A brit főváros – egyáltalán nem akaratán kívül, hiszen többször is jelentkeznie kellett a sportdiplomáciai diadal érdekében – különleges világcsúcsot állított fel már jóval az előtt, hogy július 27-én elkezdődik az augusztus 12-ig tartó, sorszáma szerint XXX. nyári olimpia. Az tudniillik korábban még egyetlen metropolisznak sem sikerült, hogy három ilyen sportolói csúcstalálkozónak is otthont adjon. […]

Aki forgat tudományos műveket, ismeretterjesztő folyóiratokat, szinte mindent megtudhat a trianoni békeszerződés születéséről és magyarországi következményeiről, a történelemtudomány már „agyonkutatta” a témát. De milyen hatással volt a határon túli magyarokra, hogyan lett az „elcsatolt nemzetrészekből” nemzeti kisebbség, be tudták-e tölteni hídszerepüket, és miért veszítették el lelkesedésüket az őket 92 éven keresztül befolyásolni akaró Budapest iránt? […]