Mindennapjaink során már napi rutinná vált számunkra a világháló használata (akár a TTE oldalának nézegetése közben is). Aki tanult is róla valamit, az tudja, hogy az első órákon azt próbálják meg az ember fejébe belegyömöszölni, hogy honnan is ered ez az egész. De hogy is kezdődött? Hogy jutottunk el idáig?

Huszadik századi európai történelemtanítás

Ha az ember fia vagy lánya a következőt (vagy épp az ellenkezőjét) látja, hallja (esetleg érzékeli), hogy „vasárnap ismét át kell állítani az órákat: kezdődik a nyári időszámítás. Hajnali kettőkor egy órával előbbre igazítják az órákat egész Európában”, néha kicsit elgondolkozik az egész idő- és időszámítás fogalmán. Miért is? Hogyan? Mióta?

Teleki helye a magyar történelemtanításban Peragovics Ferenc cikke

Az élő történelem földje

Azaz a mindenkori 15-e, ami nekünk már csak 1848 marad. Tegyük azonban félre most ezt az évfordulót, és menjünk vissza az időben több mint kétezer évet, egy másik március idusához.

Kronológiai táblák tárháza

Az Internet és a számítógépes grafika összefogtak, hogy lenyűgözzenek minket egy csodálatos utazással.

Az ókori kultúrák szerelmesei tovább barangolhatnak az időben, ám az úticél ezúttal Egyiptom

A második világháború kimenetelében igen komoly szerepe volt a mindenkori hírszerzéseknek, és a közöttük vívott háborúnak. Ennek a küzdelemnek azonban voltak olyan, több évtizedre titkosított fejezetei, melyeknek nyilvánosságra kerülése árnyalhatja, vagy éppen átrajzolhatja azt a képet, melyet a korábban történtekről most gondolunk.

Samuel Pepys naplója internetre hangszerelve

„A virtuális tér adott, a problémák tagadhatatlanok, van miről beszélni. Minél előbb kezdjük, annál hamarabb túljuthatunk a panasz és reménytelenség fázisán, és kikristályosodhat a párbeszédből valami, ami előbbre visz.” – virtuális neveleésügyi kongresszus indult az Osztályfőnök.hu-n.