Maradjunk egy kicsit ennél az ábránál, mert tele van igazi gyöngyszemekkel. Mit gondol a kedves Olvasó, a magyar fiatalok mekkora hányada ért egyet az állítással: „Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban?” Folytatás

Meglehetősen elavult szemléletet tükröz – így reagált az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán olvasható, az új történelmi atlaszról szóló írásra Hidas Gábor térképész.

A keleti blokk összeomlása után a posztszovjet térségben ismét napirendre került a nemzetépítés elvi és gyakorlati programja, illetve a nemzeti identitás (újra)definiálása. A függetlenné vált nemzetállamok vezetői mindebben természetesen kiemelt szerep szántak az iskolai indoktrinációnak, különösen például a történelemtanításnak. A folyamat gyakran súrlódásokat, konfliktusokat generált a többségi társadalmak és a nemzetiségek közt, amely érintette a […]

Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó és Gergely Endre kollégáimmal és szerzőtársaimmal 2011-ben indítottuk útjára azt az Esztergom vármegye történetéről szóló tankönyvet, amely alapján immáron hatodik alkalommal rendeztük meg helytörténeti vetélkedőnket. Harmadik alkalommal pedig az i-re a pontot a versenyző csapatok közös buszos kirándulásával tettük föl. Takarékos dolog, ismerjétek el! Az ember általában saját országában is messzebbre vágyik: […]

Az Emmi honvédelmi intézkedési terv kidolgozására szólította fel az iskolákat, óvodákat. Ezt az adminisztratív terhet azért kapják a nyakukba a pedagógusok, hogy növekedhessen a félelem.

Ne dőljön be senki az MTA–OFI marketingjének! Atlaszuk csak a minősége miatti kényszerű átdolgozások számát tekintve „forradalmian új”, és másodszori átdolgozásra is csak az eredeti kiadásnál lesz jobb. A költségtakarékossági okokból megszüntetett, ám az egri Eszterházy Károly Egyetem kebelén főnixként feltámadó Oktatáskutató és (tankönyv)Fejlesztő Intézet (OFI) az MTA Történettudományi Intézetével karöltve immár harmadik nekifutásra igyekszik […]

Miklósi László tanulmánya Bevezető: Közelmúltunk meghatározó eseménye a rendszerváltás. A társadalom nagyobb részének megélt történelem. Ugyanakkor diákjainknak nem lehet erről semmilyen élménye, tapasztalata, hiszen ők a rendszerváltás után születtek. Ez az ő szubjektív időszámításuk, vagyis születésük előtt, a „ködös múltban” történt. Ezért alapesetben annyi közük lehet ehhez, mint a neandervölgyi ősemberhez. A korszak nagy tiltakozásai […]

Korábban csak a szélsőjobboldali portálok és véleményvezérek beszéltek nyíltan világméretű összeesküvésekről Magyarország ellen. Múlt héten viszont már maga Orbán Viktor állította: létezik egy Soros Györgyhöz köthető háttérhatalom, amelynek terveit Magyarország akadályozza, ezért különböző, az ellenzéknél is erősebb szervezetek pénzelésével igyekeznek meggyengíteni az országot. Lőrinc László történelemtanár már három évvel ezelőtt is azt nyilatkozta lapunknak: a […]

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar közoktatás nem tölti be azon politikai szocializációs szerepét, amely egy demokráciában elvárható lenne. A Political Capital és a Friedrich Ebert Stiftung friss tanulmánya szerint ennek leginkább az a rendszerváltás után kialakult gyakorlat a fő oka, amely szerint az oktatásnak „politikamentesnek” kell lennie.

Repárszky Ildikó történelemtanár  

Képzeljük el Tinódi Lantos Sebestyént, amint a húrokba csapva ezt énekli: „Summáját írom egy híres várnak, de nem emlékszem már pontosan, hogy melyiknek, és hogy voltaképpen mi is történt vala ott, amit dallanom kéne.” Nagyjából így teszünk mi, mai kobzosok.  

A magyarországi tizenhárom nemzetiség egyike, a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség, 6-800 ezer ember. Ők a romák, akikről e számokhoz képest még mindig nem túl markánsan és árnyalt formában írnak a jelenleg használt tankönyvek – bár a helyzet javult a korábbi kiadásokhoz (vagyis a nagyjából semmihez) képest.