Dittel Szilvia és Pécsi Tibor írása a Holokauszt Emlékközpont foglalkozássorozatát mutatta be az Új Pedagógiai Szemle hasábjain.

Amott a csináláson (menésen, haladáson) van régóta a hangsúly. Emitt a nem csinálás megmagyarázásának tradícióján – írta R. Székely Julianna a Magyar Hírlapban.

A Népszabadság cikkében Varga Dóra Halász Gábor oktatáskutatóval beszélgetett az új beiskolázási rendről.

Egy érdekes vállalkozás – mely mellett nem lehet szó nélkül elmenni – a víztornyok történetét és fotóit gyűjti az interneten.

Váncsa István cikke az Élet és Irodalomban az angliai tanárverések nyomába ered.

Régen ők voltak a buta, lusta, rossz diákok, manapság viszont szinte csak diszlexiás gyerekekről hallani. Noha idehaza még pontos diagnosztikai eljárás sincs – írta Veress Kata a Heti Válaszban.

Trivialitásokat, evidenciákat írok itt le, mert azok szemmel láthatólag nem eléggé triviálisak, evidensek azok számára, akiken ma a múlt kutathatósága múlik – írta Bálint Csanád a Népszabadságban.

A felsőoktatási törvénynek, ha ma elfogadja a parlament, az lesz a legnagyobb érdeme, hogy megvan végre – írta N. Kósa Judit a mai Népszabadságban.

Mai honlapajánlatunk kevésbé a történelem, mint inkább az internetes írások és az azokhoz kapcsolódó szerzői jogok felé irányul. A most ajánlott honlap egy olyan könyvet mutat be, amit stílszerűen akár ingyen le is tölthetünk.

A volt szocialista országokban egyre több helyen változik az oktatást alapvetően befolyásoló szabályozás, és demokratikus vívmányként megjelenik a szabad iskolaválasztás lehetősége – írta Szira Judit a Népszabadságban.

A kormány által benyújtott jövő évi költségvetés parlamenti vitája alatt az állampolgárok is elkészíthetik saját javaslataikat az interneten. Az oldal azonban akármennyire is újnak van hirdetve, más név alatt már jó ideje elérhető volt.

N. Kósa Judit írása a Népszabadságban egy jótékonysági koncert kapcsán az iskolai zeneoktatás ellentmondásosságát mutatja be.