Minden történelemtanár szembesül azzal, hogy a tanulók elfelejtik a korábban tanultakat. Ez részben természetes, vannak azonban olyan dolgok, amelyeket mindig és mindenkinek tudnia kellene, hasonlóan ahhoz, ahogy matematikaórán a szorzótáblát. Szükségesek a továbbhaladáshoz, vagy egyszerűen illik emlékezni rájuk. A kerettanterv is föltételezi és felsorolja azokat az előzetes ismereteket, amelyekre az adott új téma épül.

Nem a zsidótörvényeket támogató, nácibarát Hóman Bálintnak kellene szobrot állítani, hanem Lázár Andornak, aki szembeszállt az őrülettel. (A szerző a TTE alelnöke.)

Két tanulságos nap 2015. július 9-10-én kétnapos – német nyelvű – workshopot rendezett Budapesten a bécsi Simon Wiesenthal Intézet (VWI, http://www.vwi.ac.at/), amelynek szervezésébe a TTE és a Zachor Alapítvány is bekapcsolódott.

Új kutatási eredmények – egy történelemtanár szemévelA Történelemtanárok Egyletének képviseletében vehettem részt a 2015. július 6-tól 8-ig Gödöllőn a Szent István Egyetemen rendezett konferencián. Nekünk, történelemtanároknak is jól hasznosítható új kutatási eredményekről számoltak be külföldi és határon túli, illetve itthoni magyar levéltárosok, intézményvezetők. Az alábbiakban erről adok ízelítőt.

2015. július 15-én Kopcsik István, a TTE alelnöke beszélt a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Új blog indult, amelyen a tankönyvekkel kapcsolatos tapasztalatokat lehet megosztani.A nyest.hu ismertetését ezzel zárja: „…érdemes lesz nyomon követni az ott zajló vitát – tanárként és szülőként egyaránt. Azt pedig csak remélhetjük, hogy a szakmai diskurzus elér majd az oktatásügyi döntéshozókig is”. nyest.hu

Új blog indult, amelyen a tankönyvekkel kapcsolatos tapasztalatokat lehet megosztani.A nyest.hu ismertetését ezzel zárja: „…érdemes lesz nyomon követni az ott zajló vitát – tanárként és szülőként egyaránt. Azt pedig csak remélhetjük, hogy a szakmai diskurzus elér majd az oktatásügyi döntéshozókig is”. nyest.hu

Van, amihez mindenki ért. A foci, az iskola és a tankönyv is ide tartozik. Ebben a blogban a tankönyvekről beszélünk. Milyen a jó tankönyv? Egy másik miért rossz? Tanulod? Tanítod? Netán írod? A gyereked, unokád használja? Vagy a szomszéd? Szólj hozzá!

Kaphat szobrot egy határozottan antiszemita, a zsidótörvények szigorítását és 1944-ben a zsidók kitelepítését kívánó, a háború utolsó pillanatáig németpárti politikus ma állami pénzből? Hóman Bálint, a két világháború közötti történész és kultuszminiszter rehabilitációja az Akadémiát is nehéz helyzet elé állítja, és egy sor érzékeny kérdést hoz elő: külön lehet-e választani a politikát a tudománytól, mi […]

Igaz, Guevara tényleg nem volt elégedett a létező szocializmussal. De nem annak diktatórikus jellege, hanem ellenkezőleg, „megalkuvásai” miatt. Nyikolaj Leonov tolmács és diplomata visszaemlékezése szerint, 1960-ban Moszkvában Che arra kérte a szovjet vezetőket, hogy adjanak támogatást egy évi egymillió tonna vasat és acélt termelő üzem megépítéséhez, mert „Kubának önellátóvá kell válnia”. Az ehhez hasonló sztálini […]

Sok kép és film maradt fent a kedvesen mosolygó, szivarozgató, munkásokkal együtt dolgozó Che Guevaráról. Öltözködése, modora laza és közvetlen, barátságos volt. Korai naplójából pedig egy együtt érző, az emberi szenvedésre fogékony fiatalember képe rajzolódik ki. Ez azonban Che egyéniségének csak egyik oldala. Bővebben a Tényleg oldalán…

Ernesto Che Guevara (1928-1967) argentin orvos valóban diktatúrák ellen szervezett felkeléseket, például Fulgencio Batista kubai, vagy René Barrientos bolíviai uralma ellen. De amit helyette ajánlott, az nem a demokrácia volt, hanem egy még kíméletlenebb diktatúra. Bővebben a Tényleg oldalán…