• Címlap
  • English
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Miképp ír egy orosz tankönyv a szovjet-német megnemtámadási szerződésről?
2020. december 3. csütörtök, 20:29

Kollégánk, Peragovics Ferenc utánanézett, hogyan jelenik meg a nevezetes szerződés és a titkos záradék egy mai orosz történelemkönyvben.


Ribbentrop és Molotov (egy évvel később), 1940. november 12-én a berlini Anhalt pályaudvaron.

A tankönyvszöveg: „Az európai demokráciák illúziói Németország „megbékítéséről” szertefoszlottak az 1939. márciusi-áprilisi események nyomán, amikor a német csapatok március 15-én Csehországot megszállták, és Szlovákia területén német csatlós államot hoztak létre.Már egy héttel Csehország elfoglalása után Németország területi igényeket fogalmazott meg Lengyelországgal szemben, követelve Danzig (Gdansk) átadását. Olaszország áprilisban lerohanta Albániát. Márciusban Németország megalázó gazdasági egyezményt kényszerített Romániára. Anglia és Franciaország ezen események után kínált fel garanciát Lengyelországnak és Romániának. 1939 áprilisában Anglia és Franciaország tárgyalási kezdeményezéssel fordult a Szovjetunióhoz. Áprilisban és májusban a felek között tárgyalások zajlottak a kölcsönös segítségnyújtási szerződésről, majd később a katonai együttműködésről. A megbeszélések zsákutcába jutottak, mivel a tárgyalásokat mély bizalmatlanság és a gyanú légköre jellemezte, mindenki saját önző érdekeit tartotta szem előtt és a kulisszák mögött Németországgal is tárgyaltak, amit utóbbi ki is használt saját céljaira.A kibontakozó angol-francia-szovjet megbeszélések idején, 1939 augusztusában tett Németország ajánlatot a Szovjetuniónak, amit az elfogadott. Így született meg a megnemtámadási szerződés Németország és a Szovjetunió között 1939. augusztus 23-án. A másik fél harmadik országgal zajló háborús konfliktusa esetére semlegességet fogadtak. A megnemtámadási szerződés a Szovjetunió részéről kényszerű lépés volt. A német fél kezdeményezésére aláírt titkos záradéka az érdekszférák elhatárolásáról azonban „szabad kezet” biztosított a Szovjetunió számára a Balti országok, Finnország, Románia egy része (Besszarábia) tekintetében, Lengyelország esetében pedig konszenzusos részvételt irányzott elő az ország felosztásában. Lengyelország német megszállása után, 1939. szeptember 28-án baráti határmegállapodást kötöttek, aminek titkos záradékában rögzítették a Szovjetunió és Németország közötti határt.” (100.)

Lapalji apróbetűs rész a történészi álláspontokról: „A kutatók között nem alakult ki egységes vélemény ennek a bonyolult történeti korszaknak az értékeléséről. Egyes történészek, tekintettel a konkrét történelmi szituációra és az állam nemzeti érdekeit sajátosan értelmezve, helyeslik az 1939. augusztus 23-án megkötött szovjet-német megnemtámadási szerződést és titkos záradékát, de még az 1939. szeptember 28-i szovjet-német baráti határmegállapodást és a titkos megállapodást is a két ország közötti új határról Lengyelország felosztása után. Mások elítélik a dokumentumok aláírását, mert úgy tartják, hogy a titkos egyezmények és realizálásuk a birodalmi politika jegyében történt, és ezekért a hibákért drága árat fizetett a Szovjetunió és Oroszország a háború utáni években.” (101.)

Szoroko-Cjupa O. Sz. – Szoroko-Cjupa A. O.: Történelem. Világtörténelem. Legújabb kor. 10. osztály : a középiskolák számára : alap- és haladó szint. Szerk. Iszkenderova A. A. – Moszkva, Proszvescsenyije, 2019. 352., ill.История. Всеобщая история. Новейшая история. 10 класс : учеб. для общеобразоват. организаций : базовый и углуб. уров¬ни / О. С. Сороко-Цюпа, А. О. Сороко-Цюпа ; под ред. А. А. Искендерова. — М. : Просвещение, 2019. — 352 с. : ил.1177

Közzétette: Peragovics Ferenc


Kapcsolódó anyag:

Sz. Bíró Zoltán előadása

0 shares
Már egy mozijegy ára is segítség! Ha teheted, támogasd a Történelemtanárok Egyletének munkáját!
Számlaszám: 11705008 – 20133762
Rendszeres utalás
Eseti támogatás
Köszönjük!

Vissza

Alrovatok

Általános

Családtörténeti és életútinterjúk a történelemórán

Egyezzünk ki a múlttal!

Emberi jogok tanítása

GULAG-GUVPI

Hisztorizás podcast

Holokauszt

Ismerősök? Idegenek?

Nemzeti Emlékezet Program

Tankönyvbírálat

Tanulmányút

Történelemtanárok Országos Konferenciája

Történelemtanítás a gyakorlatban

Ünnepek, évfordulók

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szabó Magdi-plakett

A 2022. évi díjazott: Bolla Ildikó

TTE-tagok figyelmébe:

Ön is taníthat ezzel!

Galéria

Cigányok a történelemtanításban

Történelemtanárok (32.) Országos Konferenciája

Merre van előre? Történelemtanításunk berögződései

Eddigi konferenciáink

A Történelemtanárok (32.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet emberi jogok emléknap gyász kerettanterv Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017