Az ELTE
Egyetemi Levéltára által őrzött dokumentumok közül Kissné Bognár
Krisztina válogatta ki a tárlat anyagát képező mintegy 50-60
műtárgyat.
(Forrás: Múlt-kor)

Az
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 1635-ös alapítólevele, az 1780-ból
származó szabadalomlevél és az 1848-as egyetemi nagypecsét látható
többek között az intézmény történetét bemutató kiállításon, amely
csütörtöktől látható a fővárosi Egyetemi Könyvtárban.

Az ELTE Egyetemi Levéltára által őrzött dokumentumok
közül Kissné Bognár Krisztina válogatta ki a tárlat anyagát képező
mintegy 50-60 műtárgyat. A levéltár munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy
a kiállított tárgyak közül többet először tekinthetnek meg az
érdeklődők. A cél az volt, hogy az egyetem életével kapcsolatos
legértékesebb és legfontosabb dokumentumok kerüljenek a kiállítás 13
vitrinjébe – hangsúlyozta.

A Pázmány
Péter által 1635-ben adományozott alapítólevéllel kapcsolatban
megjegyezte: csoda, hogy a papír az 1956-os szovjet bombázás során
megmaradt, mivel rengeteg dokumentum pusztult el akkor. Az ELTE több
mint 350 éves történetéből egyebek között a 18. századi latin nyelvű
kari pecsétek, illetve pecsétlenyomatok is láthatók a könyvtár
díszteremmé alakított egykori nagyolvasójában.

A Diákokból professzorok című, március 6-ig
megtekinthető kiállításon fényképek, képeslapok, hallgatói
nyilvántartások idézik fel a sok évvel ezelőtti diákéletet. A rendezvény
címe arra utal, hogy „eltés” diákéveik után néhányan professzorként
tértek vissza az egyetem falai közé – mondta a kiállítás
rendezője.

Az egyetem névadója,
Eötvös Loránd professzor egyetemi pályafutásának állomásai mellett Pais
Dezső (1886-1973) nyelvészprofesszor személyes iratai, Fejér Lipót
(1880-1959) matematikus jegyzetei és Mödlinger Gusztáv (1899-1984)
biológus kitüntetései kaptak helyet a tárlaton.