Hetek
óta korábbi tesztek kitöltésével izzasztják a diákokat több általános
iskolában, hogy az iskola jól szerepeljen a szerdai országos
teszten.
(Forrás: origo)

A
felmérés eredményétől függ ugyanis az iskolák megítélése, és a tanárok
attól tartanak, hogy még az iskolabezárásoknál is figyelembe veszik a
fenntartók az eredményeket. A tesztek összeállítói szerint nem érdemes a
korábbi tesztek töltögetésével terhelni a diákokat.

„Annyit biztosan tudok, hogy a nagylányom stresszel” –
mondta egy nyolcadik osztályos diák édesanyja az [origo]-nak arra a
kérdésre, hogy mit tud a szerdai országos kompetencia-felmérésről,
amivel a 4., 6., 8. és 10. évfolyamos diákok tudását tesztelik. „Hiába
mondjuk neki, hogy most az iskola vizsgázik, nem ő, de ezt még nem fogja
fel” – tette hozzá az anyuka. Egy hatodikos lány is arról beszélt,
tudja, hogy a felmérés nem osztályzatra megy, mégis tart
tőle.

A budai általános iskola előtt
kedden megkérdezett szülők közül nem mindenki hallott a tesztről, az
érintett diákok viszont mind tudták, hogy szerdán lesz a felmérés napja.
„Sokat készültünk, fénymásolt lapokat töltöttünk ki” – mondta egy
negyedikes kisfiú, akivel valószínűleg – sok társához hasonlóan – a
korábbi évek tesztlapjait töltették ki. A gyerekek közül szinte
mindannyian aggódva beszéltek arról, hogy a teszt hosszú lesz –
szünetekkel együtt, összesen 4 órás -, a feladatok pedig nagyon hosszú
időszak tananyagát ölelik fel. „Minden benne lesz, nem is lehet rá
készülni” – mondta egy nyolcadikos fiú.
 
A
2001-ben bevezetett, úgynevezett központi kompetencia felméréssel nem
egyszerűen azt ellenőrzik, hogy a diákok elsajátították-e a tananyagot,
hanem hogy a magyar és matematika órán tanultakat mennyire tudják
alkalmazni az életben. A hatodikosok tavalyi tesztsorában szerepelt
például egy olyan feladat, hogy mellékelt térkép és fotó alapján
állapítsák meg, a képen szereplő Néprajzi Múzeumot melyik utcának,
melyik pontjáról fényképezték le. Ezen kívül, kellett a diákoknak
benzinköltséget számolniuk, valamint egy csatolt felmérés alapján
megmondani, hogy hány embernek a kedvence a csoki fagyi. A szövegértéses
feladatok között pedig, többek között a cipővásárláskor kapott
tájékoztatót kellett értelmezniük a hatodikosoknak.

A felmérés eredménye a diákok tanulmányi átlagába nem
számít bele, a célja elsősorban az, hogy az iskolák – és fenntartóik –
képet kapjanak arról, hogy az adott intézményben mennyire hatékony a
tanítás. „Az iskola renoméja függ tőle” – mondta az V. kerületi Hild
József Általános Iskola munkatársa. „Igyekszünk úgy beállítani a dolgot,
hogy a diákok komolyan vegyék. Nekik nem számít az eredmény, az
iskoláról, a pedagógusról viszont képet ad” – mondta a belvárosi iskola
munkatársa.

A tanárok ezért
igyekeznek minél jobb eredményt kisajtolni a diákokból, van olyan
iskola, ahol már a szülők rosszallását is kiváltotta, hogy a gyerekek 3
hete szinte mást se csinálnak, mint korábbi évek tesztjeit töltik ki. Az
egyik iskola tanári karában olyan információ is elterjedt, hogy akad
olyan iskolavezető is, aki azt kérte, hogy a gyenge tanulók a teszt
napján inkább maradjanak otthon. Azt nem tudtuk leellenőrizni, hogy ez
valóban így van-e, de azt több iskolavezető is megerősítette az
[origo]-nak, hogy számukra sok múlik a teszt eredményén.

 
„Kevés a gyerek és megszorítások vannak” –
mondta a Vajda Péter Általános Iskola igazgatója azzal kapcsolatban,
hogy miért erősödött a verseny az iskolák között. Szontagh Pál emellett
megemlítette, hogy akkor is figyelembe veheti a fenntartó a felmérés
eredményét, amikor egy intézmény megszüntetéséről kell döntenie.
Szerinte, ha nem is a konkrét eredmény a sorsdöntő, de sokat nyomhat a
latba egy iskola megítélésénél, hogy ezen a teszten hogyan teljesített.

Az eredményeket eddig nem volt
kötelező közzétenni, általában csak azok az iskolák tették fel
honlapjukra, amelyek büszkélkedni akartak vele, de a 2008-ban kezdődő
tanévtől ez mindegyik intézmény számára kötelező lesz. Az iskolák és
fenntartók a teszt megírása után körülbelül 8 hónappal kapják meg az
eredményeket. Az értékelésben szerepel, hogy a diákok hogyan
teljesítettek az országos átlaghoz képest, hány iskola teljesítménye
hasonló, jobb, illetve rosszabb.

Az
eddigi években nem voltak jelentős eltérések, még nem lehet trendekről
beszélni – mondta az [origo]-nak a tesztek összeállítását végző SuliNova
Kht. munkatársa, Balázsi Ildikó. Általában jellemző, hogy a fővárosban,
a megyeszékhelyeken és a városokban jobb eredmények születnek, mint a
községekben, falvakban, és a lányok inkább a szövegértés, a fiúk pedig
inkább a matekteszteken érnek el jobb eredményeket.  2006-ban a
6. évfolyamon matematikából – a 2004-eshez képest – rosszabb átlagos
eredmény született, a szövegértési teszt esetében viszont évről évre kis
javulás mutatkozik.

A tanárok nem
kapnak arra vonatkozó utasítást, hogy év közben vagy a teszt előtti
hajrában hogyan készítsék fel a diákokat, ugyanakkor a SuliNova Kht.
munkatársa szerint nem érdemes hetekig a korábbi teszteket töltögetni,
attól ugyanis általában nem születik jobb eredmény. Ezek nem olyan
típusú feladatok, amelyeknél számítani a korábbi tesztek gyakorolgatása,
talán egyedül azt érik el vele, hogy a gyerekek jobban be tudják
osztani az időt, megismerik a feladattípusokat – mondta Balázsi
Ildikó.