Háromezer
kisdiák családjának, több száz pedagógusnak, negyven önkormányzatnak és
huszonöt iskolának tette keservessé a tanévkezdést a Kincsesház
iskolafenntartó alapítvány összeomlása.
(Forrás: HVG)

Szabályozási anomáliák és egyéni felelőtlenség
sodorta veszélybe éppen azok oktatását, akiknek különösen nagy szükségük
van megkülönböztetett figyelemre. Az iskolakezdés előtt néhány nappal
összedőlt a Rab András vezette Kincsesház Alapítvány oktatási hálózata. A
civil szervezet 91 milliót jogosulatlanul igényelt az államtól,
emellett több tízmilliós köztartozása van, s három hónapja a
pedagógusainak sem fizetett. Az alapítvány iskolafenntartóként megszűnt
létezni. Ez nem csak a hálózatához tartozó tizenegy (többségében
fővárosi) intézmény 250 tanárját és 1200 diákját hozta lehetetlen
helyzetbe, hanem további 14 vasi és zalai iskolát és 30
önkormányzatot.

„Ez egy szörnyű
történet, […] hiszen egy felelőtlen vezetés hosszú évek nagyon értékes
szakmai munkáját tette tönkre” – nyilatkozta a köztévében Arató Gergely,
az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára. A mondatból
nem hüvelyezhető ki pontosan, hogy kire-mire gondolt, amidőn a vezetés
felelőtlenségét emlegette, a szövegkörnyezetből mégis úgy sejtjük,
leginkább a Kincsesház alapítványi vezetésére utalt. Megpróbáltunk
utánajárni, hogy voltaképpen mi vezetett az összeomláshoz. Az esetnek
vannak tipikus és atipikus vonatkozásai. Tantörténet
következik.

A krach már nyár elején
beütött, ekkor közölte ugyanis a kincstár Rabékkal, hogy jogosulatlanul
igényeltek 91 millió forintnyi állami normatívát. A Kincsesház nem
vitatta a „túlszámlázást”, de részletfizetést kezdeményezett, hiszen már
az adókat és járulékokat is nehezen fizette. Az alapítvány eleinte még
reménykedett a szerencsés végkifejletben, éppen ezért sem a szülőket,
sem a tanerőket nem tájékoztatta a gubancokról. A szülők és tanulók
javában vakációztak, amikor a tanárok már sejthették, baj van. Nem
jöttek ugyanis a hó elején esedékes fizetések, sem a júniusi, sem a
júliusi bér. Bár, mint elmondták, korábban is előfordult, hogy késtek
néhány napot a kifizetések, de azért máskor a pénzükhöz jutottak.
Magyarázatot vártak az egyesület vezetőjétől, de ő csak újra és újra
türelmet kért tőlük, augusztus közepére azonban a kincstár teljes
egészében felfüggesztette az állami kifizetéseket, inkasszót
jegyeztetett be a szervezet számlájára, és világossá vált, hogy az
alapítvány az új tanévre nem kap központi normatívát.

Csakhogy törvény szerint szorgalmi időszakban már nem
lehet fenntartót változtatni, az érintett iskoláknak tehát üstöllést
kellett cselekedni, és még szeptember 2. előtt új gazdát találni. Volt,
hogy sikerült, volt, hogy nem. A III. kerületben például az egyik
intézmény megmarad, a másik nem. A XII. kerületi Hegyalja utcai
iskolában sem lesz többet tanítás – közölte a hvg.hu-val Baranyai Imre
egykori igazgató. A 12 pedagógus többsége szerencsére talált
munkát.

Több családnak is új iskola
után kellett néznie, ami nem csak idő szűke miatt volt rázós, hanem
azért is, mert Kincsesház, nem akármilyen gyerekekkel foglalkozott,
hanem olyan ún. „sajátos nevelési igényűekkel” (szaknyelven sni-seket),
akikkel a hagyományos pedagógia nehezen boldogul.