„Kialakulatlannak és primitívnek” nevezte Kertesi Gábor, az MTA tudományos főmunkatársa azt a rendszert, amely az oktatási intézmények teljesítményét hivatott mérni és értékelni – írta Tossenberger Adél a Hírszerzőn.
Ma azt gondoljuk, hogy az iskola ad nevelést, pótolja a korai szocializáció hiányait, és persze megvalósítja annak a mérhetetlen sok és értelmetlen tudásanyagnak a hatékony átadását, amit az iskolaszervezők fontos tudásnak gondolnak – írta Csányi Vilmos a Népszabadságban.
Bokros Lajos – hét tekintélyes egyetem képviselőinek javaslatait összegző – felsőoktatási reformtervezetének néhány pontját a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elfogadja, a legtöbbet azonban vitatja – derül ki Pelle János interjújából a HVG-ben.
Az elmúlt év egyik legnagyobb eredménye, hogy a felsőoktatásról szóló viták a mennyiség helyett már a minőségről szólnak – véli Hiller István a Népszabadságnak adott interjúban.
Bármilyen erős legyen is az állam beavatkozási szándéka, mindaddig nem lesz képes letépni ezt a láthatatlan hálót az iskolarendszerről, amíg az állampolgárok egy részének elemi érdeke akár a mások kára árán is előnyhöz jutni – írja N. Kósa Judit a Népszabadságban.
A BME, a Corvinus, a DE, az ELTE, a PTE, a Semmelweis és az SZTE gazdasági tanácsainak képviselőiből álló informális GT-fórum vitaanyagát az Élet és Irodalom jelentette meg.
Lassan harminc éve zajlik és mond csődöt az a „Maratoni reform”, amely az oktatás problémáira próbál gyógyírt keresni – áll a FigyelőNET online hasábjain.
Hanczár Gergely kissé szarkasztikus s egyben kritikai hangvételű írása az öncélú, nem ritkán ellenőrizetlen, pedagógiai és informatikai szempontból is kifogásolható iskolai multimédia-kultusz jelenségére hívja fel a figyelmet. (Forrás: OKI)