A nemrég útjára indított Blogter blog-közösség/szolgáltatón belül olvasható egy olyan lokális információs kezdeményezés, mely mindenkinek hamar kedvet adhat saját lakóhelyének érdekességeit felkutatni.

Ennek a napjainkban szinte mindenütt érvényben levő gyakorlatnak az a következménye, hogy a közpénzből működtetett iskolai szegregáció egyre nagyobb méreteket ölt a magyar oktatásban – írta Szira Judit a Magyar Narancsban.

Az SG.hu cikke a Napi Online nyomán bemutatja, hogy nem tartanak a digitális műsorszórás kapcsán megjelenő konkurensektől a nagy kereskedelmi csatornák.

Az alábbiakban az OM ’56-os Intézettel és a Történelemtanárok Egyletével közösen meghírdetett vetélkedőjének sajtóvisszhangjából tallózunk.

Dittel Szilvia és Pécsi Tibor írása a Holokauszt Emlékközpont foglalkozássorozatát mutatta be az Új Pedagógiai Szemle hasábjain.

Amott a csináláson (menésen, haladáson) van régóta a hangsúly. Emitt a nem csinálás megmagyarázásának tradícióján – írta R. Székely Julianna a Magyar Hírlapban.

A Népszabadság cikkében Varga Dóra Halász Gábor oktatáskutatóval beszélgetett az új beiskolázási rendről.

Egy érdekes vállalkozás – mely mellett nem lehet szó nélkül elmenni – a víztornyok történetét és fotóit gyűjti az interneten.

Váncsa István cikke az Élet és Irodalomban az angliai tanárverések nyomába ered.

Régen ők voltak a buta, lusta, rossz diákok, manapság viszont szinte csak diszlexiás gyerekekről hallani. Noha idehaza még pontos diagnosztikai eljárás sincs – írta Veress Kata a Heti Válaszban.

Trivialitásokat, evidenciákat írok itt le, mert azok szemmel láthatólag nem eléggé triviálisak, evidensek azok számára, akiken ma a múlt kutathatósága múlik – írta Bálint Csanád a Népszabadságban.

A felsőoktatási törvénynek, ha ma elfogadja a parlament, az lesz a legnagyobb érdeme, hogy megvan végre – írta N. Kósa Judit a mai Népszabadságban.