A
továbbtanulni szándékozó diákok bolognai rendszerű felsőoktatásba
adhatták be idei felvételi jelentkezésüket, az új rendszerről azonban
még tanáraiknak is tájékozódniuk kell.
(Forrás: FISZ)

A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ)
országos középiskolai kutatásából (317 érettségit adó középiskola, 2286
pedagógus résztvevő) ugyanis az derül ki, hogy a középiskolai tanároknak
csupán 5 százaléka van teljesen tisztában a változásokkal, 42
százalékuk nem ismeri a részleteket, 20 százalékuk nem látja hatását a
jövőre nézve, és 34 százalékuk alig vagy egyáltalán nem ismeri a
rendszert.

A már bevezetett
reformokkal kapcsolatban azonban a pedagógusok kritikákat is
megfogalmaztak. Ismeretes, hogy 2005-ben a közoktatási reform keretében
bevezették a kétszintű érettségit, amellyel a tanárok körében magas azok
aránya (36%), akik csak részben értenek egyet. A középiskolai oktatók
többsége (44%) leginkább azt kifogásolja, hogy középszintű érettségivel
is be lehet kerülni a felsőoktatásba, nem tették kötelezővé az emelt
szint teljesítését az egyetemek. Továbbá a megkérdezettek sokkal jobb
színben látják az Európai Felsőoktatási Tér intézményeit, mint a magyar
felsőoktatás egyetemeit, főiskoláit. Egyedül a szakmai színvonal
szempontjából értékelték a válaszadók valamivel jobbnak a magyar
felsőoktatást a külföldinél.

A FISZ
kutatása vizsgálta azt is, hogy a tanároknak milyen terveik vannak a
külföldi munkavállalással kapcsolatban. A pedagógusok többsége (88%) nem
foglalkozik ezzel a gondolattal, a külföldre rövidebb vagy hosszabb
időre készülők 41 százaléka viszont Londonban szeretne tanítani, míg 35
százalékuk Németországot részesíti előnyben. Sokan mennének Ausztriába
is (21%), Írországba (8%), valamint Franciaországba (6%). Az ország
választására  valószínűleg befolyással lehet a nyelvtudás,
hiszen az összes válaszadó 46 százaléka beszél valamilyen szinten
angolul, közel 40 százaléka pedig németül. Jelentős hányaduk (21%) pedig
beszéli az orosz nyelvet is.