Átalakítja
a kormány az oktatás finanszírozásának rendszerét, s elképzelhető, hogy
ebből újabb konfliktusa támad az egyházakkal. Gyurcsány Ferenc
tárgyalni szeretne.
(Forrás. Népszabadság)

„Átalakítjuk az állam, az iskolafenntartók
teherviselésének arányát, a normatívákat fokozatosan a képzés elismert
költségeihez igazítjuk, egyszerűsítjük a normatív finanszírozás
rendszerét.” A kormányprogram oktatási fejezetének e mondata
információink szerint azt jelenti, hogy meghatároznák: mi az a kötelező
alapszolgáltatás, amit az iskoláknak nyújtaniuk kell. Ennek költségeit
teljes egészében a költségvetés fedezné. Ha a fenntartó ezeken felüli
feladatokat is ellátna, annak fedezetét magának kellene kigazdálkodnia.

Jelenleg a kiadásoknak csak egy
részét fedezi az iskolák működtetéséhez nyújtott állami támogatás, a
többit az önkormányzatnak kell hozzátennie. Hogy mennyivel tudja
kiegészíteni a központi támogatást, az jelentősen függ az adott
település anyagi lehetőségeitől. Egy kistelepülés olykor egyáltalán nem
tud további pénzeket hozzátenni: iskolája így jóformán a legalapvetőbb
oktatási feladatokat sem képes ellátni. Ezt a gondot orvosolná, ha
legalább az alapellátást teljes egészében a központ fedezné.

Miután szándék szerint ezt a
modellt fenntartótól függetlenül, minden iskolatípusnál alkalmaznák,
szakértők szerint akár érinthetné az egyházi iskolákat is. Jelenleg az
egyházi iskolák az önkormányzati iskoláknak járó állami támogatáson
felül ugyanis kötelezően kiegészítő támogatást is kapnak. Vagyis –
átlagolva – arra az összegre is jogosultak, amit egyébként az
önkormányzatok tesznek hozzá a maguk iskolái számára a központi
támogatáshoz. Tehát, ha egy önkormányzat „kiizzad magából” pluszpénzt,
mondjuk egy délutáni szakkör működtetésére, akkor ezzel növeli az
egyházi iskolák támogatását is.

Magyar Bálint miniszterként többször nekirugaszkodott,
hogy az egyházi iskolák csak az általuk vállalt és teljesített
feladatokhoz mérten jussanak költségvetési forrásokhoz. Ne kapják meg
például a kistérségi társulásokban működő iskoláknak járó normatívát,
hiszen nem is vesznek részt társulásokban. Kezdeményezései miatt
tiltakozva többször is az utcára vonultak az egyházi iskolák. Arra
hivatkoznak, hogy a vatikáni szerződés értelmében az egyházi iskoláknak
pontosan annyi támogatás jár, mint amennyit az állam a saját iskoláira
költ: hogy önkormányzati vagy központi forrásból-e, mindegy.

A koalíciós tárgyalások egyik
résztvevője szerint Gyurcsány Ferenc elszánt az évről évre visszatérő
probléma rendezését illetően, de az egyházakat sem szeretné nehéz
helyzetbe hozni. „A programba ezért került bele dodonai módon e mondat,
mert a kijelölt kormányfő tárgyalni szeretne a helyzet megoldásáról az
egyházakkal” – fogalmazott informátorunk.

Szabó Zoltán, az oktatási bizottság szocialista elnöke
viszont cáfolja, hogy az egyházi iskolák támogatásának átalakítása állna
az új finanszírozási rendszer mögött.

Szabó szerint a kormányprogram idézett mondata azt
jelenti, hogy arányaiban az állam az eddigieknél többet vállal az
iskolafenntartás költségeiből. Ez nem azt jelenti, hogy nő a támogatás
összege, hanem azt, hogy „racionálisabb lesz a feladatok ellátása”. A
közoktatási törvényből például kiveszik azokat a többletfeladatokat,
amelyekre régóta nem jut pénz. A kormány ösztönözni fogja az
iskolatársulásokat is, mert ezek keretében a feladatokat jobban lehet
megszervezni – mondta. Ahol pedig szükséges, ott emelik a normatívák
összegét is. Szabó szerint így az állami támogatás sokkal inkább fedezni
fogja a tényleges oktatási költségeket, mint eddig.