A technika történetében gyakran előforduló, kedves kis toposzként felbukkannak olyan névadási magyarázatok, melyek szerint egy feltaláló a hozzá közel álló személyekről (szeretett kedves, feleség, gyermek) kereszteli el találmányát. A kérdés: tényleg volt-e Hargreavesnek Jenny nevű lánya? (Bárány Balázs írása, mely a „Legendák” a történelemkönyvekben című pályázatunkra érkezett)
A leghíresebb ilyen, mindenki számára ismert történet Karl Benz esete lehet, akiről az a hír járja, hogy leányáról nevezte el későbbi nagy sikerét, a Mercedest. Azt azonban kevesen tudják, hogy nem Benz keresztelte el az autót Mercedesnek, hanem Emil Jelinek autóversenyző nyert saját leánya neve alatt különböző versenyeket, azt is a Daimlertől (!) kapott autóval1.
Az ilyen és ehhez hasonló toposzok mögött gyakran elferdítés, téves, netán ellenőrizetlen tudás áll. Történelemtanárként szomorúan kell konstatálnom, hogy ezek a félreértések igen nehezen vagy egyáltalán nem irthatók ki a köztudatból, pedig megfelelő ismeretterjesztési háttérrel (ifjúsági kiadványok, vetélkedők, kvízműsorok stb.) sikerre vihető lenne ez az ügy is. Írásom azonban nem értékítélet kíván lenni, hanem a figyelem középpontjába kívánja helyezni azt, hogy az efféle tévedések hogyan szivárognak be az iskolába.
Talán még ismertebb az ipari forradalom korai szakaszából Hargreaves és az ő „fonó Jenny”-je. Egy korábban igen népszerű 11. osztályos középiskolai tankönyvben2 szemléletes képen vizsgálhatjuk meg a találmányt és a képaláírásban a következőt olvashatjuk: „Hargreaves [hargrivz] fonógépe. Leányáról Jennynek nevezte. Az első technikai találmányok nem haladták meg a műhelyükben kísérletező leleményes iparosok színvonalát.”
A leírásba azonban hiba csúszott. Hargreavesnek nem volt Jenny nevű lánya, a gép nevének etimológiája máshonnan, egy angol szójátékból vezethető le. Erre az információra Bebesi György hívja fel a figyelmet egy a 19. századról szóló összefoglaló munka ipari forradalmat vizsgáló fejezetében3: „Egy időben elterjedt, hogy a feltaláló a szerkezetet saját lányáról nevezte el, ám számos lánya között nem volt Jenny nevű, a legvalószínűbb, hogy az „engine” (gép) angol kifejezés becézett formájáról van szó, magyarul gépecskét jelent.”
Ez a legenda azonban annyira makacsul tartja magát, hogy beférkőzött nem egy történelemmel foglalkozó kézikönyv oldalára – valószínűleg maga a szerző sem volt tisztában azzal, hogy amit leír, csupán legenda.
A legjobb példa erre Katona András kora újkorral foglalkozó munkája, melyben az ipari forradalom kezdeteiről, kibontakozásáról is olvashatunk. Itt bukkan fel ismét Hargreaves „leányának” története:
„Bár John Wyatt fonógépe már 1738-ban emberi ujjak érintése nélkül készített fonalat, de az angol Society Arts csak 1761-ben írt ki pályázatot a fonógép tökéletesítésére. Ez végül – igaz, a pályázattól függetlenül – James Hargeavesnek sikerült 1769-ben, aki megalkotta a nyolcorsós fonógépet, melyet lányáról »fonó Jenny«-nek nevezett el.”4
A fent említett szerző műve egy akadémiai kézikönyv szövege alapján keletkezett, s ott szórul szóra olvashatjuk az idézett históriát . S mivel a történelemtanárok jelentős része kézikönyvekből, felsőoktatási tankönyvekből tájékozódva ellenőrzi tudását és készül fel óráira, valószínű, hogy ez a legenda még egy darabig tartani fogja magát és megmarad a köztudatban.
1http://www.veteran-mercedes.hu/mult.htm (2011. február 28.) 2 Závodszky Géza: Történelem III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001 (58. oldal) 3 Bebesi György (szerk.): A hosszú 19. század rövid története. Comenius Bt., Pécs, 2005 (17. oldal) 4 Katona András: Kora újkori egyetemes történelem (XV–XVIII. század). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008 (231. oldal)