Előzetes a Történelemtanárok 24. Országos Konferenciájának programjából:

Megnyitó

Hankiss Elemér

„Történelmi válságba kerültünk. Eltévedtünk. Ha társadalmunk nem tud gyökeresen megváltozni, akkor a jövőnk: a sötétség.”

Eric Hobsbawm ezzel a mondattal fejezi be A szélsőségek kora (1995) című könyvét.

Igaza van-e? S ha igaza van, mi lehet ezzel kapcsolatban a történelemtanárok feladata?

Előadások

Lánczi András

Rezsimváltás vagy rendszerváltás? A magyar politikai rendszer 1989-2014

Tanítható-e a rendszerváltás? Hogyan fogjunk neki? Politikai vagy történeti kérdés-e 1989-90 mint oktatási anyag? Ha igaz az, hogy a modern totalitárius rendszerek egyedülállóak a történelemben, akkor a kelet-európai rendszerváltások is egyedülállóak. Pedig elég sok rendszerváltás lezajlott a történelemben. Miközben vitatható, hogy mi is egy rendszerváltás. Előadásomban a rendszer (szisztéma) fogalmából indulok ki, majd egy-két történeti példa mellett a magyar rendszerváltás sajátosságairól fogok beszélni a totalitarizmus politikatudományi fogalmának segítségével.

Bod Péter Ákos

Tervgazdaságból piacgazdaságba. A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

A politikai változások üteméhez képest a gazdasági rendszer megváltozása időigényesebb, ám nálunk- csakúgy, mint a térség legtöbb országában – történelmileg igen gyors lett a termelési, fogyasztási szerkezet, a tulajdoni viszonyok átalakulása, hirtelen születtek meg (születtek újra) a piacgazdasági intézmények a tőzsdétől a független jegybankig. Az átalakulás azonban az előre jelzettnél mélyebb gazdasági válság közepette ment végbe, valamint a változások menete maga is okozott veszteségeket. A külső gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi nyitás is nyaktörően gyors lett, ami nemcsak előnyökkel járt. A gazdasági szerkezetváltozás mérlegének elkészítése talán még korai, de az már látszik, hogy gazdasági siker és sikertelenség, előny és hátrány dolgában csak a társadalom más életszféráira és tudati viszonyaira tekintettel lehet autentikus állításokat tenni.

Valuch Tibor

Átmenetben(?) – a magyar társadalom a rendszerváltás után

Ha visszatekintünk az elmúlt negyedszázadra, akkor biztosan állítható, hogy alapvető fontosságú társadalmi változások zajlottak le Magyarországon és ezek meglehetősen sok konfliktussal jártak együtt a mindennapi életben.

Melyek voltak a legfontosabb változások és milyen konfliktusokkal jártak? Hogyan változott meg a társadalom térben, időben és szerkezetileg? Melyek voltak a konfliktusok, milyen társadalmi és léthelyzethez kötődően alakultak ki? Miként oldódtak meg, avagy miért nem oldódtak meg és váltak tartósan a magyar mindennapok részeivé? Ebben a tanulmányban/előadásban ezekre a kérdésekre próbálok meg választ keresni, röviden áttekintve az elmúlt negyed század demográfiai térbeli, valamint strukturális változásait és az ezekhez kapcsolódó társadalmi konfliktusok jellemzőit.

Z. Karvalics László

Történelmet szemlélni, kutatni és tanítani: merre járunk egy mindent felforgató digitális negyedszázad után?

A rendszerváltás politikatörténetével párhuzamosan két másik, nagy horderejű átalakulási folyamatról is számot kell adnunk:

• a termelés, a foglalkoztatás és a fogyasztás ipari korszakos szerkezeteit felváltó információs társadalom kialakulásáról (amely Magyarországon meglepően gyorsan és zökkenőmentesen ment végbe)
• a digitális kultúrának az élet szinte minden területét átjáró forradalmáról

A történész-céh tagjai számára ez a negyedszázad számos, egymástól jól elválasztható kutatói kérdést formált ki:

• A „hidegháború vége”, a kelet-európai rendszerváltások milyen kapcsolatban álltak az információs társadalom kialakulásával és a digitális kultúra forradalmával?
• Honnan indult és merre tart a társadalom átalakulása, Magyarország milyen esélyekkel részese a globális információs társadalomnak?
• Hogyan rekonstruálható az információs társadalom építése, mint politikatörténeti kaland Európában és Magyarországon?
• Mi történt? Milyen lépésekkel, milyen tempóban ment végbe a társadalom egyes alrendszereinek és a mindennapi életnek az informatizálódása? Digitális kronológia.
• Mennyiben szemléljük másként magát a Történelmet a digitális kultúra teraszáról és jövőképének ismeretében? Milyen új megközelítésmódok, irányzatok, narratívák születtek?
• Hogyan alakította át a történelem művelését, kutatását, a történész szakmát a digitális forradalom? Létezik olyan, hogy digitális történelem (digital history)?
• Következik mindebből bármi a Történelem tanításában és tanulásában?

Kerekasztal: Volt-e rendszerváltás?

Gerő András: „A politikai rendszerek változnak, de ez önmagában nem ok arra, hogy személyiségünket, világnézetünket megváltoztassuk.”

Mink András: „1988 szilveszter estéjén még senki nem tudta biztosan, hogy vége van. 1989 szilveszter estéjén viszont már csak nagyon kevesen és már csak nagyon halkan fohászkodtak azért, hogy mégse legyen még vége. A kettő között kellett tehát, hogy történjen valami. A kettő között pedig úgy látszik, csak egyvalami történt biztosan: 1989.”

Tőkéczki László: „Rendszerváltás: Váratlan kilátások…”

További részletek

Facebook-esemény

A konferencia támogatói:

Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal	Konrad Adenauer Stiftung