A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) program keretében megvalósult „Zsidó élettörténetek a huszadik században” elnevezésű projekt keretében zsidó származású családok történetével foglalkozó online adattár jött létre.
(Forrás: Rádió.hu)

A http://www.centropa.hu címen elérhető adatbázis közép- és kelet-európai családok fényképekkel is gazdagon illusztrált történetét gyűjti össze és rendszerezi. Az adattárat folyamatosan bővítik majd – ígérik az informatikai minisztériumban.

Az oldal
bemutatkozása:

„Célja
a közép- és kelet-európai zsidó élet dokumentálása, valamint az, hogy
az összegyűjtött dokumentumokat – virtuális úton – világszerte
megismertesse zsidókkal és nem zsidókkal egyaránt.

A Centropa jelenleg már 15 országban (Ausztria,
Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország,
Lettország, Magyarország, Moldova Oroszország Románia, Szerbia,
Szlovákia, Törökország és Ukrajna) dolgozik.

Legfőbb projektünknek, a „Zsidó élettörténetek a
huszadik században” című projektnek az a célja, hogy létrehozza az első
olyan online adatbázist, amelyben egyszerre hozzáférhetők és kutathatók
zsidó családok visszaemlékezései és a hozzájuk tartozó képanyag. Ez a
folyamatosan bővülő adatbázis a világ bármely internetre kapcsolható
számítógépéről elérhető. Szeretnénk bemutatni, hogyan éltek a közép- és
kelet-európai zsidók a holokauszt előtt és után.

Projektünk keretében 1910–1935 között született
magyarországi és határon túli magyar ajkú zsidókkal készítünk
életútinterjút, amelyben háború előtti életükről, rokonaikról, háborús
élményeikről, a háború utáni újrakezdésről, a szocializmus évtizedei
alatti életükről és életüknek 1989 utáni alakulásáról kérdezzük őket. Az
interjú során az interjúalannyal és családjával kapcsolatos fényképeket
és dokumentumokat gyűjtünk (nagyobb súlyt fektetve a háború előtti,
esetleg muzeális értékű képekre), lemásoljuk őket, és a részletes
családfával, valamint az élettörténetek megszerkesztett változatával
együtt fölvesszük az adatbázisunkba.

A családi fényképek felhasználásától és az oral history
módszer alkalmazásától azt reméljük, hogy a megkérdezett idős zsidó
emberek megosztják velünk történetüket, háború előtti életüket, háborús
szenvedéseiket és a holokauszt utáni életüket, amely így szinte az egész
XX. századot felöleli. Tisztában vagyunk azzal, hogy mint valami
szörnyű örvény, a Soá minden életet magába szippantott, s így nem
kerülhető meg a zsidóság kiirtásának dokumentálása sem. Az életinterjúk
során azonban ezt a tragikus fejezetet úgy tárgyaljuk – olyan
részletesen vagy éppen a részletek mellőzésével –, ahogy az
interjúalanynak megfelel.

A
létrejövő sokszínű és részletes adatbázis a legilletékesebbek – a
holokausztot túlélő itt maradottak – legszemélyesebb vallomásaiból
építkezik. Egy ilyen adatbázis segítségével az érdeklődők a mindennapi
élet olyan területeire nyernek bepillantást, amelyek a hagyományos
történetírás módszereivel nehezen megközelíthetőek. Az olvasók
megismerkedhetnek a családok otthoni életével, a gyermekneveléssel és a
családi szocializációval, azzal, hogy a szülők, nagyszülők hogyan adták
át az értékeket, normákat, viselkedési mintákat a fiatalabb
nemzedékeknek, a lakókörnyezettel és megismerkedhetnek azzal, hogy
milyen kulturális tudás és előítéletek befolyásolták zsidók és nem
zsidók egymás mellett élését, szomszédsági kapcsolatait, az
antiszemitizmus mindennapi megnyilvánulásaival stb.

A weboldalt összeállította, szerkesztette és
jegyzetekkel ellátta Andor Eszter és Sárdi Dóra, a Centropa regionális
igazgatói.”