A Történelemtanárok Egylete tankönyvismertetőt és –vitát tart az új 5. és 9. osztályos tankönyvről 2015. március 27-én 16 órai kezdettel az ELTE-n (Hahn István Szeminárium, Múzeum krt. 6-8. I. emelet 138.).

Kérjük, az online jelentkezési lapot kitöltve előzetesen jelezze részvételi szándékát!

Tervezett program:

1. A készítők szándéka (Németh György, Kojanitz László, Borhegyi Péter)
2. Első szakmai reagálások (Klíma László, Honti László)
3. A taníthatóság, tanulhatóság tapasztalatai (a résztvevő tanárok)

A beszélgetést Miklósi László,  a TTE elnöke vezeti.
A program nyilvános, várható időtartama: másfél óra.

Előzetesek

Ízelítő, előzetes Németh György előadásához:

„Őstörténetünk forrásai látszólag ellentmondó képet rajzolnak ki: hogyan lehet egy finnugor nyelvet beszélő nép embertanilag a kelet-európaiak közé tartozó, és saját hagyományai szerint török vagy hun származású? Az ellentmondás azonban látszólagos. Az antropológiai sajátosságok és a nyelvek semmilyen kapcsolatban sem állnak egymással. Őseink valóban egy finnugor nyelvet örökítettek ránk, de vándorlásaik során azokkal a népekkel házasodtak össze, akikkel együtt éltek. Mind Levédia, mind pedig Etelköz a Volga és a Kárpát-medence között fekszik, így vándorlásunk meghatározó részében kelet-európai népek között időztünk.” A 9-es tankönyvből származó idézet segít eldönteni, hogy igazak-e a vádak, miszerint az új könyv „dilettáns módon” összekeveri-e az antropológiát és a nyelvtudományt. A vita során a vádak és a kísérleti, tehát javítható tankönyv bírálói és szerzői egyaránt szót kapnak.”

Ízelítő, előzetes Kojanitz László előadásához:

„A kísérleti történelemtankönyvek esetében is fontos cél, hogy összhangban legyenek a történettudományi kutatások eredményeivel. Ennek érdekében több dolgot is tettünk. Történészekből álló munkacsoportot kértünk fel, hogy szakmai háttéranyagot készítsenek a szerkesztőknek és szerzőknek. Ebben az egyes korok kutatói javaslatokat tettek arra, miként kellene az adott témát vagy korszakot a történelemtudomány által elfogadott szemlélettel és tartalommal bemutatni. Az új tankönyvek megírásába történészeket is bevontunk. Így vált szerzővé Németh György, Cieger András, Zeidler Miklós és Paksa Rudolf. A tankönyvszerzők és a lektorok kiválasztása ügyében folyamatosan egyeztetünk az MTA Történettudományi Intézetének vezetőivel. A most készülő 7. és 11. osztályos tankönyvek kéziratait a Történettudományi Intézet szaktörténészeivel külön is átnézettük és megvitattuk. Pontosító javaslataikat a tankönyvek végső változataiban maradéktalanul érvényesítettük. Még ilyen előkészítés mellett is előfordulhat, hogy a tankönyvekbe valamilyen szakmailag vitatható állítás marad. A kísérleti tankönyvek fejlesztésének sajátossága, hogy ezek javítására és módosítására lehetőség lesz. Ezért is hasznos, hogy az OFI honlapján a tankönyveket bárki elolvashatja és észrevételezheti.”

Ízelítő, előzetes Borhegyi Péter előadásához:

„Történelem 9-10.
Közműveltség kialakítása, érdeklődés felkeltése, tanulói aktivitás és kompetenciafejlesztés. A tankönyvek főleg e négy szempont alapján készültek. A főszöveg mellett gyakran megjelenő Rá@dás című részek a digitális tananyagra utalnak, míg a Kitekintőben olyan történelmi érdekességek, „sztorik” találhatók, amelyeket érdemes elolvasni. A források elemzésével, a feladatokkal a tanulói aktivitásra helyezünk nagy hangsúlyt, a leckék feldolgozása során a történelmi gondolkodás fejlesztésére törekszünk.”

Ízelítő, előzetes Klíma László előadásához:

Az őstörténeti fejezeteket két szempontból tartom problematikusnak: egyrészt a hun–magyar mondák előtérbe helyezésével az „egykor nagyok voltunk” hamis mítoszát erősíti a diákokban, másrészt pedig a táblázatok, térképek és a témakört feldolgozó kérdések több tárgyi tévedést tartalmaznak.
Kapcsolódó írások:
http://www.nyest.hu/renhirek/kiserleti-ostortenet, http://www.nyest.hu/renhirek/kepes-ostortenet
http://www.nyest.hu/renhirek/mar-a-magyarok-sem-tanitjak

Honti László hozzászólása előzeteseként a Magyar Tudományban publikált írásból közlünk egy részletet:

„…egy ábrán szemlélteti az egymással szembenálló, vagyis a tudományos és a dilettáns nézeteket. A két legismertebbet elmélet címkével látta el: »finnugor elmélet«, »törökös elmélet«. Az uráli/finnugor nyelvtudomány állításaira azonban nem illik az elmélet minősítés, tudniillik azok az állítások éppen úgy tényeket tartalmaznak, mint az a csillagászati megállapítás, hogy a Föld forog a Nap körül (és nem fordítva). A törökhitű dilettánsok tarka-barka nézetei azért érdemtelenek az elmélet rangjára, mert a magyar–török genetikai nyelvrokonság nem »tudományos álláspont«”, hanem abszolúte alaptalan feltevés, amelyet éppen a hívei által előadott adatok is cáfolnak. Ha már az ugyanezen ábrában található, szintén délibábos sumer és etruszk »nyelvi rokonságunkat« megemlítette a szerző (igaz, elvetendőként), bevehette volna akár azt is, hogy hasonló kvalitású véleménynyilvánítók szerint mi, magyarok a Szíriuszról érkeztünk a Földre, és a világ nyelvei mind a magyar nyelvből keletkeztek, továbbá, hogy mi immáron sok-sok évezrede a Kárpát-medence lakói vagyunk; elvégre ezek sem alábbvaló ötletek…”

Támogatók: