„Alapvető és meghatározó változás, hogy szakít azzal a hagyományos megközelítéssel, hogy kétszer kell mindent megtanítani a neandervölgyi ősembertől, a mindenkori miniszterelnökig. Ez eddig is illúzió volt, nagyon helyes, hogy ezzel szakít, ugyanakkor számunkra kérdés, hogy a megjelölt témaköröket, hogy ha lebontják majd a gyakorlatban, akkor valóban elegendő idő lesz-e majd arra, hogy élményszerűen tanítsunk, hogy a gyerekek forráskritikát gyakorolhassanak, és a kompetenciáikat más területen is fejlesszék”  nyilatkozta a Hír TV-nek Miklósi László, az egylet elnöke.

A diákok terheinek csökkentése volt az egyik legfontosabb cél az új Nemzeti alaptanterv megalkotásakor, mondta a tervezet egyik szerzője. Boronkai Szabolcs ugyanakkor azt nem tartaná jónak, ha az új NAT-ot már 2019-től bevezetnék. A végleges döntést azonban a kormány hozza meg az ügyben.

A diákok terheinek csökkentése volt az egyik legfontosabb cél az új Nemzeti alaptanterv megalkotásakor, mondta a tervezet egyik szerzője. Boronkai Szabolcs ugyanakkor azt nem tartaná jónak, ha az új NAT-ot már 2019-től bevezetnék. A végleges döntést azonban a kormány hozza meg az ügyben.

Összesen egy hónapot kaptak a szakmai szervezetek az augusztus végén nyilvánosságra hozott új Nemzeti alaptanterv koncepció véleményezésére. A Történelemtanárok Egylete szerint az iskolakezdéssel egy időben egy hónap semmiképp sem elég ennek a munkának az elvégzésére, ugyanakkor üdvözlik, hogy ezúttal a kormány legalább egyeztet a szakmával. A TTE éves konferenciáján az elnök azt mondta, hogy számos téren látnak előrelépést a tervezetben, ugyanakkor félő, hogy a megvalósítás során ezek visszaszorulnak.

(…)

A tervezeten 9 hónapot dolgozó 100 fős pedagóguscsoport tagjaival a munka kezdetekor titoktartási szerződést írattak alá, de a tervezet bemutatása után sem hozták nyilvánosságra, hogy kik készítették. A TTE konferenciájára önként jelentkezett az egyik tanár, aki a történelem rész kidolgozásában vett részt. Boronkai Szabolcs egyből az elején megerősítette azon aggodalmakat, hogy a végleges forma akár a szöges ellentéte is lehet a tervezetnek.

„Mi egy szakmai anyagot készítünk, amit majd a kormányzat belátása szerint felhasznál vagy nem. Én erről a szakmai anyagról tudok nyilatkozni, arról, hogy a kormány mit használ fel, és hogyan, arról nem tudok nyilatkozni” – mondta a történelemtanár.

A sokszor részletekbe menő szakmai vitában az egyik fő kérdés az volt, hogy sikerül-e a jelenlegihez képest csökkenteni a megtanítandó tananyag mértékét, hogy a tanároknak több idő jusson az élményszerű tanításra. Boronkai Szabolcs azt mondta, hogy amennyit csak lehetett kivettek a tananyagból.

„Nagyon nehéz átvinni egy olyan javaslatot, ami ennél is többet dob ki a jelenlegi tantervi anyagból. Lehet azt mondani, hogy bátrabbnak kell lenni, és ki kell dobni többet is. A munkacsoport hét tagjának a többségi szavazatával nem dobódott ki több” – magyarázta Boronkai Szabolcs.

A szakember jelezte, hogy egyetért a TTE-vel, és ő is korainak tartja a jövő évi bevezetést. A NAT véglegesítése után ugyanis a keret-tanterveket is ki kell dolgozni, melyekhez új tankönyveket is kell fejleszteni.

Forrás