„Igaz, hogy kilenc évtized (méghozzá nagyon is tartalmas, fordulatos időszak) telt el azóta, így mondhatjuk, hogy mindez már történelem, de tudjuk, érezzük, hogy a „Trianon” kifejezés a magyar történelemben olyan bonyolult társadalomlélektani folyamatok kiváltója és meghatározója, amit nem lehet besorolni a kronológiai összefoglalások átlagos eseményei közé.” (dr. Fazekas Csaba)

Volt-e demokrácia 1945 és 48 között? Ki felelős a németek kitelepítéséért? Importáltuk-e a diktatúrát? Kikből lettek az AVH-sok? Van-e különbség a Rákosi- és a Kádár-korszak között? (Völgyesi Zoltán)

„A mai diákok elvárásai, érdeklődése, „kíváncsisága” (és műveltségük alapelemei is) egészen másból tevődnek össze, mint korábban. Más ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek – a világháló használatától a nyelvismeretig bezárólag –, mint elődeik, ugyanakkor már nem rendelkeznek olyan típusú klasszikus műveltséggel, mint a korábbi generációk.” (Pihurik Judit hozzászólása)

„A nemzeti önértékelés alapja sokféle teljesítmény lehet. Úgy tűnik, a magyar nemzeti tudat ebből a szempontból meglehetősen konzervatív, mondhatni, 19. századi: a nemzeti „nagylétet” összekapcsolja a területi nagysággal, illetve a nemzetközi politikában elismert, érvényesíthető hatalmi súllyal.” – Bánki István gondolatai és óravázlata.

„A tanári lehetőségek szempontjából komoly dilemmát okoz a következő ellentmondás: a gondolkodást és a társas viselkedést torzító tévképzetek lebontására irányuló erőfeszítés annál hatékonyabb, minél kevésbé – vagyis minél fiatalabb életkorban – épültek be azok a személyes értékrendbe; ugyanakkor viszont az e kérdésekről folyó érdemi eszmecserének csak bizonyos életkor felett, a kognitív képességek birtoklásának megfelelő szintjén […]

Mit kezdjünk egyes a Kádár-korszakhoz kapcsolódó „mítoszokkal”? – 2×45 perc tanítási óra vázlata. (Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó)

Az érettségikre általában két dolog nagyon igaz: mindig mindenkinek van róla véleménye, és tetten érhetők benne a társadalmi változások. Egyes politikusoknál a valóságshowk „sztárjai” és Kádár János érettségi tételként való szerepeltetése már kiverte a biztosítékot – ők nem kerültek be végül. (Eduline)

A Politikatörténeti Intézet szeretettel meghívja Önöket a Veszély, veszteség, trauma: Magyarország 1919–1920 című tudományos konferenciájára 2010. június 2. (szerda) délelőtt 10 órára.

A római kori Borostyánkő-út egy szakasza is előkerült Sopronban a Fő tér rekonstrukciója során: a szakemberek most a csaknem kétezer éves emlék bemutatásának lehetőségét mérlegelik. (Forrás: Műemlékem.hu)

Az első világháborúban vesztes országok többsége ma már alig gyászolja az akkortájt elcsatolt területeket – leginkább azért, mert nincsenek a határaikon túl sok százezres vagy milliós nemzetrészek. (Forrás: HVG)

Együttélés a jelenben és a jövőben – a roma integráció kérdései az oktatásban címmel rendeztek nemrégiben szakmai konferenciát a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF). A rendezvény egyértelműsítette: az együttélésnek nagyon komoly akadályai vannak. (Forrás: Népszabadság)

Tatai Patara 1597 néven a tatai vár legnevezetesebb ostromára emlékező hadijátékot tartanak a hétvégén Tatán. Szombaton tíz órától több látványos csatát is láthatnak az érdeklődők a vár körül és az Öreg-tavon. (Forrás: Múlt-kor)